„Háború” változatai közötti eltérés

25 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
a
== Háború és az erkölcs ==
[[Fájl:My Lai massacre.jpg|jobbra|200px|bélyegkép|[[A Mỹ Lai-i mészárlás]]: halott nők és csecsemők]]
A történelem során a háború súlyos [[erkölcs]]i kérdéseket vetett fel. Ennek ellenére számos antik és néhány modern nemzet szemléletében a háború nemes dologként jelenik meg, de az idők folyamán a morális érzékenység a háborúval kapcsolatosan fokozatosan emelkedett. Ma a háború egyesek számára nemkívánatos és erkölcsileg problematikus, és háborúra való felkészülés csak az országuk védelmében lehet szükséges. A [[Pacifizmus|pacifisták]] hitvallása szerint a háború természeténél fogva erkölcstelen és mindenképp elkerülendő.
 
A háború negatív megítélése nem mindig volt olyan széles, mint manapság. [[Heinrich von Treitschke]] a háborút az emberiség legmagasabb rendű cselekvéseként látta, ahol a bátorság, a becsület és a képességek többet érnek, mint bármely más erőfeszítésénélerőfeszítés esetén. [[Friedrich Nietzsche]] szintén úgy látta a háborút mint az „[[Emberfeletti ember|Übermensch]]” lehetőségét megmutatni bátorságát, becsületét és más erényeit. [[Georg Wilhelm Friedrich Hegel|Hegel]] véleménye szerint a háború olyan szükségszerű történelmi folyamat, amely lehetővé teszi a társadalom fejlődését. Az [[első világháború]] kitörésekor [[Thomas Mann]] ezt írta: "''Vajon„Vajon a béke nem a polgári korrupció egy eleme csupán, míg a háború a megtisztulás, a felszabadulás és a remény ígéretét hordozza?''". Hasonló elveket képviselt számos társadalom a történelem során, kezdve [[Spárta|Spártától]] és az [[Római Birodalom|ókori rómaiaktól]] egészen az 1930-as évek [[fasiszta]] kormányaikormányaiig, illetve legutóbb a militáns iszlám képviselői.
 
Manapság a legtöbben csak az "igazságos„igazságos háborút"háborút” tartják elfogadhatónak, és azt vallják, hogy a világszervezetek, köztük az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] feladata, hogy az igazságtalan (vagyis a legtöbbször hódító, [[Agresszió (nemzetközi jog)|agresszív]]) háború kitörését megakadályozza vagy befejezését elősegítse. N. J. Slabbert amerikai filozófus és politológus szerint az emberi társadalomban a háború mindig az egyes csoportok közötti konfliktusok megoldásának legkönnyebb, legkedveltebb eszköze volt, amivel párhuzamosan sosem fordított az emberiség elegendő figyelmet a béke fenntartásának konstruktív folyamatára. Meglátása szerint a háborúra rendelkezésre álló erőforrások mindig is jóval meghaladták a béke fenntartására fordítható eszközöket és a békét legtöbbször a háború szüneteként definiálták, ahelyett hogy saját jogán létező, társadalmi alaphelyzetként fogadták volna el.<ref name=autogenerated1>Slabbert, N.J., [http://www.harvardir.org/articles/1336/1/ "The Technologies of Peace"], [[Harvard International Review]], May 02, 2007.</ref>
<!--Another supporter of war, [[Georg Wilhelm Friedrich Hegel]], favoured it as part of the necessary process required for history to unfold and allow society to progress. At the outbreak of [[World War I]], the writer [[Thomas Mann]] wrote, "Is not peace an element of civil corruption and war a purification, a liberation, an enormous hope?" This attitude has been embraced by societies from [[Sparta]] and [[Ancient Rome|Rome]] in the ancient world to the [[fascist]] states of the 1930s.
 
 
A [[nemzetközi jog]]ban a háborúzásnak csak két megengedett formája létezik:
# A védelmi háború,háborúk. amikorAmikor az egyik nemzetet v.vagy országot egy másik megtámadja, akkor a védekező országnak joga van megvédeni magát.
# Az ENSZ [[Biztonsági Tanács]]a által jóváhagyott háborúk, amelyekben az ENSZ együttesen lép fel egy ország ellen. Ezeknek egyik példája a [[koreai háború]] vagy számos békefenntartó és béketeremtő ENSZ -misszió.
 
A nemzetközi jog részét képező nemzetközi hadi- és humanitárius jog a hadviselés és a háborúzás számos aspektusát igyekszik szabályozni, ezek részerészei például a [[Genfi értekezlet (1954)|genfi egyezmények]], amelyek a háborúban bevethető fegyvereket és a [[hadifogoly|hadifoglyokra]] vonatkozó bánásmódot szabályozzák. Az egyezmények és előírások megszegését általában háborús bűnnek tartják, és a [[második világháború]] befejezése után lefolytatott [[nürnbergi per]]ek óta számos alkalommal került sor a [[háborús bűnös]]ök elleni eljárás lefolytatására.
 
<!--[[International law]] recognizes only two cases for a legitimate war: