„Ispán” változatai közötti eltérés

284 bájt hozzáadva ,  10 évvel ezelőtt
[[13. század]]i adatok alapján a magyar úri [[Nemzetség (társadalmi csoport)|nemzetségek]] vezetőit is az ispán cím illette meg. Feltételezhető, hogy a szlávok ispánnak hívták a honfoglaló magyarok nemzetségfőit (''bő''it) <ref name="Fogalomtár">{{cite book|others=szerkesztette Bán Péter |title=Magyar történelmi fogalomtár |pages=194-195 |publisher=Gondolat, Budapest |year=1989 |id=ISBN 963 282 202}}</ref>, akik azután a [[vármegye]]szervezet kiépítésekor a megye első emberei lettek. <ref name="Györffy:István:16.fejezet"/>
 
== Megyésispán, főispán ==
 
A '''megyésispán''' (''comes parochiae'', ''comes castri'', ''comes comitatus'', ''comes provinciae'') a középkori magyar közigazgatásban a [[vármegye]] élén álló, a [[király]] által kinevezett és bármikor felmenthető [[tisztviselő]]. Bírói hatalma csak a [[várbirtok]]ra terjedt ki, míg közigazgatási (pl. piacfelügyelet) funkciói az egész megyére, így az [[udvarbirtok]]ra is. Az [[Árpád-kor]]ban a [[várbirtok]] jövedelmének egyharmada illette meg.
 
Egy ispán kezén már az [[Árpád-kor|Árpád-korban]] is több megye lehetett, egyben országos méltóságokat is betölthetett, de a 14. század közepéig önmagában is [[báró|bárónak]] számított, és közhitelű pecséttel rendelkezett. A 14. századtól a [[vármegyei törvényszék]] (''sedes iudiciaria'', ''sedria'') elnöke, részesült az itt beszedett bírságokból, a megyei vámokból és jövedelmekből. A 14. századtól a tisztségül kapott [[királyi birtok]] teljes jövedelmét élvezte [[honor]]ként, és a vármegye katonai parancsnoka volt. <ref name="Korai magyar"/>
==Főispán==
 
A [[16. század]] elejétől az ispánt általánosan '''főispánnak''' (''supremus comes'') hívták és egyre inkább örökölhető pozícióvá vált. <ref name="Korai magyar"/>
 
Az újkori magyar közigazgatásban a [[főispán]] és az [[alispán]] tisztsége elvált egymástól. Míg az előbbit a király nevezte ki, és a királyt (illetve a kiegyezés után a kormányt) képviselte, addig az alispán a nemes vármegye közönsége által választott tisztségviselő volt, és 1870-től ''a [[törvényhatóság]] első tisztviselőjeként'' működött. A megyei főispánok mellett az 1870: XLII. tc. majd az 1886: XXII. tc. törvények a thj. városok élére is főispánokat nevezett ki. Őket nevezték szabad királyi városi főispánnak. Ők voltak a kormány képviselői a városi közigazgatásban.<ref>{{Pécs Lexikon|1|243}}</ref> Létezett még az [[örökös főispán]]i cím is, ez azonban csak egy titulus maradt, s többnyire valamely magas egyházi vagy politikai pozícióval járt együtt, illetve egyes családok bizonyos ágai kapták (igaz nem automatikusan, hanem királyi kinevezéssel).
 
== Alispán ==