„Ernst Ludwig Kirchner” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12. sor:
Rabul ejtették őt Svájc hegyekkel teli tájai, az ottani [[paraszt]]emberek kemény munkával töltött rendszeres életmódja. Úgy érzékelte, hogy a parasztemberek tökéletes harmóniában, azonos ritmusban élnek a természettel. Allegorikus [[kompozíció]]kban bontotta ki ezt a témát az [[1920-as évek]] közepétől, [[Pablo Picasso]]nál megfigyelt szimultán ábrázolási eszközök segítségével. A hegyi táj Kirchner nézőpontjából valóságos és [[szimbolizmus|szimbolikus]] táj is egyben, a látvány a művész átfogalmazásában titkos értelmet, magas rendű szellemi jelentést nyer. A völgyek mélyén meghúzódó falvak, a meredek lejtők, a hegygerincek és a csúcsok egyúttal szimbolikus helyek is, a szellemi felemelkedés útjai vagy pihenői.
Festményeinél nem kisebb jelentőségűek különféle anyagokból készített [[Szobrászat|szobrai]], s hatalmas grafikai oeuvre-je. Jeles mestere volt a fametszésnek; [[Georg Heym]] expresszionista költő Umbra vitae-jéhez (1912) vagy [[Chamisso Peter]] Schemih-jéhez (1916) készült illusztrációsorozatai a [[20. század]] grafikai termésének fő művei közé tartoznak. Rendkívül termékeny alkotó volt, napjainkban közel 30.000 alkotását tartják számon. Beválasztották a Porosz Művészetei Akadémiába, de 1937-ben már ki is zárták, mert a [[Nemzetiszocializmus|nácik]] degeneráltnak minősítették művészetét, számos alkotását elpusztították. Ezek az események annyira elkeserítették a [[depresszió]]ra hajlamos művészt, hogy 1938-ban [[öngyilkosság|önkezével]] vetett véget életének, szíven lőtte magát.
== Emlékezete ==
| |||