„Johann Gottfried Herder” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ZéroBot (vitalap | szerkesztései)
Thickleg (vitalap | szerkesztései)
8. sor:
Szülei anyagi körülményei ugyan nem voltak a legjobbak, de azért lehetővé tették gyermekeik tanulmányait. Herder a helyi iskolába járt, ahol különösen nagy benyomást gyakorolt rá S. F. Trescho diakónus, szintén [[pietizmus|pietista]] mint szülei, akinél 1760-ban írnok lett és akiknek könyvtárát Herder szabadon használhatta. Az orosz katonai sebész J. C. Schwarz-Erla javaslatára Herder 1762-ben [[Kalinyingrád|Königsbergbe]] utazott, hogy sebész legyen. Sem szülővárosát, sem szüleit nem látta többé viszont.
 
Herder már az első boncolás láttán elájult, ezért inkább a teológiai pályára lépett. Egy tanítói állomás és jóakaró emberbarátok elhetővélehetővé tették neki tanulmányai folytatását. Ez időben főbefolyással fejlődésére és irányára [[Johann Georg Hamann]] és [[Immanuel Kant]] voltak. Herder inkább az előbbihez vonzódott, bár ez utóbbinek kiváló tudományát s jelentőségét elismerte. Miután tanulmányait a legnagyobb szorgalommal és bámulatosan sokoldalúan befejezte, 1764-től 1769-ig [[Riga|Rigában]] gimnáziumi tanár és lelkész volt, mindkét hivatásában rendkivüli sikerrel.
 
Hogy ember- és világismeretét gyarapítsa, 1769-ben elhagyta állását s nagyobb úrta indult. [[Párizs]]ba érkezte után holstein-eutini herceg utazótársául szólította föl, amit Herder elfogadott; de [[Strassburg]]ban elvált a hercegtől, s egy félévig maradt e városban, hogy egy szemét gyermekkora óta bántó könnycsövet gyógyíttasson. Ekkor ismerkedett meg vele az ifjú [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethe]], akire a nagy tudományú, gondolkodó s szellemes Herder rendkívül nagy hatással volt.