Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Bottal végzett egyértelműsítés: Kaukázus –> Kaukázus (régió)
=== A keleti határ ===
 
A keleti határon Lazica kicsiny királysága – az antik [[Kolkhisz]], ahol állítólag az [[aranygyapjú]]t őrizték – már hosszú idő óta az [[Újperzsa Birodalom]] vazallusa volt, noha lakói a kereszténységet vallották. 522-ben aztán Tzath királyuk nem Perzsiába ment, hogy megkoronázzák, hanem Konstantinápolyba, kérve Justinustól királyként való elismerését és megkeresztelését. A császár szívélyes fogadtatásban részesítette Tzathot, és egy udvarbéli hölggyel házasította össze. A Szászánida Kawad király nem tudott azonnal reagálni, de végül tárgyalni kezdett az [[Kaukázus (régió)|Észak-Kaukázusban]] élő, Zilbigi vezette szabir [[hunok]]kal. Zilbigi Justinusszal is egyezkedni akart, ám az elárulta Kawadnak, aki lemészárolta a hun vezért és mintegy 20,000 harcosát.
 
A perzsa királyra nagy hatással volt Justinus nagylelkűsége, és a császárhoz fordult örökösödési problémái megoldásának reményében. Legidősebb, trónra jogosult fia a radikális [[mazdakiták]] támogatója volt, ezért nem akarta, hogy trónra kerüljön. Második fia félszemű, ezért hivatalosan alkalmatlan volt, bár kiváló hadvezérnek bizonyult, és sokan támogatták. [[Kavad]] ugyanis harmadik vagy negyedik fiát, Khusrót szerette volna örökösének látni, ezért örökbe fogadtatta Justinusszal. Ő, bár támogatta a javaslatot, végül elállt tőle, mert ha római jog szerint fogadja örökbe a perzsa örököst, akkor az a konstantinápolyi trónra is jogosult lett volna – a perzsa [[diplomácia]] viszont a barbár rítus szerinti örökbefogadást nem fogadta el. A béke lehetősége odaveszett.
117 228

szerkesztés