„Berde Áron” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a egy hiányzó névelő hozzáadása
idézet forrásásnak hozzáadása
49. sor:
Az algimnáziumot 1827-től [[Székelykeresztúr]]on, a felsőbb osztályokat 1837-től a kolozsvári [[Unitárius vallás|unitárius]] főiskolában végezte. [[1841]] augusztusában a kolozsvári unitárius kollégiumhoz választották meg tanárnak; bővebb kiképzés végett 1842-ben [[Berlin]]be ment, hol két évig maradt, minden igyekezetét a természettudományokra fordítván. A szünidőt tanulmányi utazásokra használta; fölkereste a híresebb egyetemeket, [[Giessen]]ben a vegytani elemzés érdekében egy hónapot töltött; majd [[Franciaország]] és [[Svájc]] egy részét utazta be. Hazatérte után [[1844]]. október elején elfoglalván tanári székét, ott [[1863]]-ig a természettudományok előadásával foglalkozott. Ekkor szervezték a kolozsvári jogakadémiát, benne rendes tanszéket nyert mint a nemzetgazdaság és politika tanára; utóbb a statisztika, pénzügytan, az osztrák birodalomhoz tartozó országok történelme jutottak neki rendkívüli tantárgyakul. A [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|kolozsvári egyetem]] megszervezésével pedig oda nevezték ki nyilványos rendes tanárrá a nemzetgazdaság- és pénzügytanra; 1872–73-ben az egyetem első rektora, 1883–84-ben pedig a jog- és államtudományi kar dékánja volt. 1890 őszén nyugalomba vonult. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] [[1858]]. [[december 15.|december 15-én]] választotta levelező tagjai sorába.
 
Híres mondása, amely a rektori székfoglalójában hangzott el: „''Önök tudják, hogy az egyetemet nem a néma falak, hanem a tanárok szellemi ereje alapítja meg hírnevében, áldásos működésben.''”<ref>Tonk Sándor: Erdély magyar egyeteme, in: ''125 éves a kolozsvári egyetem'', szerk. Cseke Péter, Hauer Melinda, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1999.</ref>
 
==Munkássága ==
62. sor:
* A levegői nyirkosság némely égalji befolyása (1860)
 
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*{{Szinnyei|1||b/b01622.htm}}