„Abd al-Malik omajjád kalifa” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
=== A bizánci határ ===
 
A belső bajokkal elfoglalt Abd al-Maliknak nem volt ereje arra, hogy hadakozzon az északi határon, így a 678-ban kötött harmincéves fegyverszünetet trónra lépve számos engedménnyel erősítette meg. Ennek keretében emelték az arabok éves adóját, a korábban megszerzett [[Ciprus]], [[Örményország]] és a [[kaukázus]]ikaukázusi [[Ibéria (Kaukázus)|Ibéria]] pedig [[kondomínium]]i státusba került, azaz adóinak fele [[II. Jusztinianosz bizánci császár|II. Jusztinianosz]] kincstárába folyt be. A Jusztinianoszt száműző [[Leontiosz bizánci császár|Leontiosz]] elsősorban [[Karthágó]] megtartására koncentrált, sikertelenül (ld. alább), utódja, [[III. Tiberiosz bizánci császár|III. Tiberiosz]] viszont az anatóliai határvidéken kívánt harcolni. [[701]]-ben sikeres betörést hajtott végre Szíria területén, amit [[703]]-ban és [[704]]-ben kilikiai arab ellencsapások követtek, de ezek nem hoztak nagyobb eredményt. A [[705]]-ben trónját [[Kazár Birodalom|kazár]] segítséggel visszaszerző Jusztinianosz a továbbiakban nem hadakozott az arabok ellen, sőt tisztogatást hajtott végre a hadseregben, amivel lehetővé tette, hogy Abd al-Malik utódai újabb hódításokhoz jussanak Kis-Ázsiában.
 
=== Afrika ===