„Knut Hamsun” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: xmf:კნუტ ჰამსუნი |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Kaukázus –> Kaukázus (régió) |
||
27. sor:
Visszatért [[Európa|Európába]], [[Koppenhága|Koppenhágába]], hogy megírja hosszabb ideje tervezett regényét a szegénységről, éhezésről; eközben bolti segédként biztosította megélhetését. Az irodalmi áttörést [[Éhség]] (1890) és különösen [[Pán (regény)|Pán]] (1894) című regényei hozták meg; előbbit a norvég irodalom első valódi modern regényeként tartják számon. Hamsun [[Georg Brandes]] professzorhoz, nemzetközi irodalmi szaktekintélyhez vitte el munkáját, aki remekműnek találta, és maga keresett folyóiratot a folytatásokban való közléshez, majd kiadót a megjelentetéshez.
Hamsun művészetét meghatározza a [[civilizáció]]val szembeni mély ellenérzés és az a hit, hogy az emberi beteljesedés a [[föld]]höz kötődik. Ez a [[primitivizmus]] (és a vele járó bizalmatlanság minden modern dologgal szemben) legerősebben [[Áldott anyaföld]] (1917) című regényében jut kifejezésre. Korai művei általában egy kitaszított csavargó köré épülnek, aki agresszíven szemben áll a civilizációval. Középső alkotói korszakában az [[agresszió|agresszivitás]] átadja helyét a fiatalság elvesztése fölött érzett [[melankólia|melankólikus]] lemondásnak. A kor romlása a témája olyan drámáinak, mint a ''Livets Spil'' (1896) és az ''Aftenrøde'' (1896), valamint [[Őszi csillagok]] (1906), [[Benoni]] (1908) és [[Halk húrokat penget a vándor]] (1909) című regényeinek. [[1904]]-ben egy verseskötetet is kiadott ''Det vilde Kor'' címmel. Ebben az időszakban már világszerte ismert és népszerű szerző volt; sokat utazott, Dánia mellett sokat tartózkodott [[Párizs]]ban, [[Oroszország]]ban és a [[Kaukázus (régió)|Kaukázusban]]
{{Idézet 3|műveletlen emberben ilyen óriási műveltségű még nem volt|George Bernard Shaw|300px|right|rquote=1}}
| |||