[[Igor Mihajlovics GyakonovGyjakonov]] tézise szerint a sémi-hámi nagynyelvcsalád őshazája Nyugat-Afrikában, a [[Szahara]] és a [[Száhel]] határán terülhetett el, ami akkoriban még nem volt sivatagos terület. Az első elvándorlók a [[Kr. e. 8. évezred]]ben az egyiptomi nép ősei lehettek, akik a [[Nílus]]nál kerestek új lakhelyet. Ugyanebben az időben egy másik csoport a [[Csád-tó]] felé terjeszkedett: belőlük alakultak ki a [[csádi nyelvek]]. A következő évezredben vonultak a [[kusiták]] ősei az [[Etióp-fennsík]] vidékére. A [[Kr. e. 6. évezred|Kr. e. 6]]. és [[Kr. e. 5. évezred|5]]. évezredben kezdődött meg a terület elsivatagosodása, amely a végleges elvándorláshoz vezetett: a sémi népek ekkor telepedhettek le a Közel-Keleten. A sémi népek és nyelvek Gyakonov feltételezése szerint a [[Kr. e. 4. évezred]]re váltak szét.
