„Codex Sinaiticus” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Sinaiticus text.jpg|thumb|right|200px|[[Eszter könyvékönyve]]]]

A kódexet [[Constantin von Tischendorf]] (1815-1874), a [[lipcse]]i egyetem professzora fedezte fel [[1844]]-ben a [[Sínai-hegy]]i Szent Katalin kolostorban ([[Egyiptom]]) a tüzelésre váró papírok között. 43 fóliót odaadtak neki, és ezt [[II. Frigyes Ágost (szász király)|II. Frigyes Ágost]] szász királynak elvitte ajándékul, majd publikálta is: a ''Codex Friderico-Augustanus'' nevet adta neki.

Másodszor [[1853]]-ban járt a kolostorban. Ekkor a Genezisből ([[Mózes első könyve]]) talált két rövid töredéket. Harmadik alkalommal [[1859]]-ben tért újra vissza a kolostorba kutatni, ekkor [[II. Sándor (orosz cár)|II. Sándor cár]] megbízásából. Távozáskor megmutatta az éppen akkor megjelent [[Szeptuaginta]]-kiadást. A [[kolostor]] gondnoka korábban nem közölte, hogy nekik is van Szeptuagintájuk, de most megmutatta a Codex Sinaiticus addig ismeretlen lapjait. Tischendorf kitartó közbenjárásának köszönhetően került ez a rész II. Sándorhoz ajándékként. Tischendorf [[1862]]-ben [[fakszimile]] nyomással megjelentette a kódex teljes szövegét. Az [[első világháború]] után a [[British Museum]] vásárolta meg [[1933]]-ban 100 000 fontért a kódexet a [[Szovjetunió]]tól.<ref>{{cite book | last = Metzger |first = Bruce M.| coauthors = Ehrman, Bart D. | title = The Text of the New Testament: Its Transmission, Corruption, and Restoration | edition = 4th | publisher = Oxford University Press | place = New York – Oxford | year = 2005 | pages = 64 | language = {{en}}}}</ref>