„Ararát-hegy” változatai közötti eltérés

kieg
(kieg)
(kieg)
A hegy a nevét az [[i. e. 1. évezred]]i [[Urartu]]ról kapta („Ararát Királyság”), és [[asszírok|asszír]] eredetű. A [[Biblia]] özönvíz-történetében az Ararát csúcsán „ért partot” [[Noé (Biblia)|Noé]] [[Noé bárkája|bárkája]] (Ter. 8:4) Az Ararát a környék legmagasabb hegye, így az európaiak szemében logikus volt ez az elképelés, amely azonban azonban már egészen új keletű. A [[10. század]] előtti [[örmények|örmény]] tradíció és az arab hagyomány több más lehetséges helyet is tartalmaz, például a Jūdī-hegyet. (Korán, 11:46)
 
A vulkanizmus nyomai hozzávetőleg 1200 km²-es területen találhatók meg. A [[paleozoikum]] képződményeit a folyók üledékei betakarják. A két fő csúcs a [[pliocén]] végén és a [[pleisztocén]]ben működött. A vulkanizmus a [[szubdukció]]s típusba tartozik, az Ázsia-lemez és az Arab-tábla ütközése következtében mintegy 25 millió éve kiemelkedett a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]], és az Ázsia-lemez alábukó lemezpereme hozta létre az Ararátokat. Eredetileg a [[szinorogén vulkanizmus|szinorogén]] és [[szubszekvens vulkanizmus|szubszekvens]] szakaszban [[andezit]]es láva volt jellemző, de a [[finális vulkanizmus|finális]] periódus [[bazalt]]os lávaömlései is megtalálhatók. Ez utóbbi kitörések viszonylag nem régen, néhány ezer éve voltak. A vulkáni tevékenység legvégső szakasza, a földrengéses periódus ma is tart, időnként nagy erejű [[földrengés]]ek rázzák meg az Ararát környékét.
 
== Jegyzetek ==