Főmenü megnyitása

Módosítások

Műtét előtt, alatt és után, vagy ha sokat kell mozdulatlanul feküdniük, megelőző jelleggel vérhígítót adnak a betegeknek, hogy elkerüljék a trombózist és a tüdőembóliát. A vérhigítók adásának leggyakoribb oka egy szívritmuszavar, a pitvarremegés, ami megnöveli a vérrögképződés kockázatát. A második leggyakoribb ok a már megtörtént trombózis, ami többnyire a lábvénákban jön létre. Itt az alvadásgátló a vérrög növekedését és újabb vérrögök képződését hivatott megakadályozni. A főbb alvadásgátlók a heparin, a cumarin, és a fibrinolitikumok.
 
A véralvadást segítő gyógyszerek fejlesztését kevés siker koronázta. A vérzési zavarokat a megfelelő faktorok pótlásával kezelik, például a K-vitaminhiányt K-vitaminnal, az A típusú hemofíliát VIII-as faktorral, a B típusút IX-es faktorral. A disszeminált intravazális alvadást fagyasztott plazmával kezelik. Heparin túllövésre protamint, cumarin túllövésre K-vitamint adnak. A véralvadást a fibrinolízis gátlása is segíti; az erre szolgáló gyógyszerek az antifibrilolitikumok. Hatóanyaguk tranexamsav, [[Aminometil-benzoesav|para-aminometil-benzoesav]], vagy [[Amino-kapronsav|aminokapronsav]].<ref>{{cite web|url=http://www.fda.gov/bbs/topics/NEWS/2007/NEW01738.html|publisher= FDA Pressemitteilung| vom2007 November 5.|title=A Novemberfibtinolízis 2007gátlása|language=német}}</ref>
 
A levett vért [[Etilén-diamin-tetraecetsav|EDTA]]-val, [[Citromsav|citrát]]tal, kelátokkal vagy [[heparin]]nal gátolják az alvadásban. Ezek lekötik az alvadáshoz szükséges kalciumionokat. A szert aszerint választják meg, hogy milyen vizsgálatokat akarnak a a vérrel végezni.
26 915

szerkesztés