„Kainozoikumi eljegesedés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
pontosít |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
80. sor:
A teljes eljegesedési periódusban a CO<sub>2</sub> koncentráció összefüggést mutat a hőmérséklettel, de nem igazán szorosat, mivel a [[Föld]] különböző földrajzi helyein különböző mértékű és időtartamű eljegesedések történtek. Az európai jeges periódusok szerinti szakaszolás [[interglaciális]]nak nevezett részeiben is volt az Antarktiszon hidegebb időszak és fordítva. Ezért a széndioxid szint csökkenése valószínűleg nem közvetlen oka az eljegesedéseknek és növekedése az eljegesedések közti melegebb periódusoknak.<ref>{{cite book |last=Joos |first=Fortunat |coauthors=Prentice, I. Colin |title=The Global Carbon Cycle: Integrating Humans, Climate, and the Natural World |chapterurl=http://www.climate.unibe.ch/~joos/OUTGOING/publications/joos03scope_proofs.pdf |format=[[Portable Document Format|PDF]] |accessdate=2008-05-07 |series=Scope |volume=62 |year=2004 |publisher=Island Press |location=[[Washington (város)|Washington D.C.]] |isbn= |pages=165–186 |chapter=A Paleo-Perspective on Changes in Atmospheric CO<sub>2</sub> and Climate}}</ref>
Fontos eleme lehet a lehűlésnek a [[kontinens]]ek aktuális elhelyezkedése és a [[lemeztektonika|tektonikus]] mozgások által előidézett geomorfológiai változások. Az óceánok és a légkör konvekciós hőcserélő áramlatai szállítják általában a hőt a pólusok felé. A [[kainozoikum]] során az Antarktisz került a déli pólusra, míg az északi pólus környékén a [[Jeges-tenger]] egyre inkább bezáródott. A déli pólusra a meleg tengeráramlatok egyáltalán nem juthattak el, [[Dél-Amerika]] pedig a [[Panama-
Az északi póluson viszont a Jeges-tengert bezáró mozgások beszűkítették magát a tengermedencét is, valamint annak nyíltvízi megközelíthetőségét is. [[Alaszka]] és [[Szibéria]] között a [[Bering-szoros]] túl keskeny és sekély, [[Izland]] kiemelkedésével pedig létrejött a [[Rockall-pad]], ami a hideg víz mélytengeri kifolyását akadályozza, ezáltal a meleg áramlatok sem jutnak be a térségbe. Az északi póluson ráadásul a légköri hőcserét is akadályozták az [[Európa]] közepén kiemelkedő új hegységek, mint az [[Alpok]] és a [[Pireneusok]]. Valószínűleg nem véletlen, hogy [[Szibéria]] keleti fele még a [[Himalája]] ellenére sem jegesedett el sosem, mivel a Himalája jóval délebbre helyezkedik el. Ezzel szemben Európa legnagyobb részét jég borította. Csakúgy, mint a szintén magas hegyvidékekkel borított [[Észak-Amerika|Észak-Amerikát]], míg Alaszka jégmentes maradt.
| |||