„Közép-amerikai spanyol nyelvjárás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Panama –> Panamai Köztársaság
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Panamai Köztársaság visszanevezve Panama alakra
1. sor:
A '''közép-amerikai spanyol nyelvjárás''' ''(español centroamericano)'' a [[Spanyol nyelv|kasztíliai spanyol nyelvnek]] a [[Közép-Amerika|közép-amerikai]] földszoros ''(istmo)'' országaiban – [[Costa Rica]], [[Salvador|El Salvador]], [[Guatemala]], [[Honduras]], [[Nicaragua]], [[Panamai Köztársaság|Panama]] – beszélt változata (nem tartozik ide a [[Karib-tenger]]i szigetek nyelvjárása, melynek vonatkozásában lásd: [[antillai spanyol nyelvjárás]]). A közép-amerikai spanyol viszonylag egységes nyelvjárás, kisebb területi eltérésekkel.
 
== Hangtani jellemzők ==
6. sor:
* A népies nyelvben – akárcsak a többi [[Hispano-Amerika|spanyol-amerikai]] nyelvjárásban – gyakori a [[Hangsúly (nyelvtan)|hangsúlytalan]] [[magánhangzó]]k hangszínének ingadozása: ''despertar → dispertar'' ’felébreszteni’, ''sepultura → sepoltura'' ’sírhely’, ''escribir → escrebir'' ’írni’, ''decir → dicir'' ’mondani’ stb.
* [[Salvador|El Salvadorban]] és [[Costa Rica|Costa Ricában]] olykor előfordul a szóvégi magánhangzó elnémulása: ''noche, puente → noch, puent'' ’éjszaka, híd’; Costa Rica középső falusi részein a hangsúlytalan szóvégi ''e, o'' hangok helyén ''i, u'' hallatszik: ''deme esto → demi estu'' ’adja ide nekem ezt’, ''palo → palu'' ’rúd’, ''parque → parqui'' ’park’.
* [[Panamai Köztársaság|Panamában]], Costa Ricában és El Salvadorban az ''n'' előtti magánhangzó nazalizálódik: ''entran'' {{IPA|[ˈentrã]}} ’belépnek’, ''bastón'' {{IPA|[basˈtõ]}} ’bot’.
* Az ''ea, eo, oe'' magánhangzó-kapcsolatok első tagja [[félhangzó]]vá válik, ha hangsúlytalan: ''peor → pior'' ’rosszabb’, ''cohete → cuete'' ’rakéta’. Ez megfigyelhető minden közép-amerikai régióban.
* A /kt/, /ks/, /ps/, /pt/ csoportok első tagja a falusi részeken félhangzóvá válik: ''directo'' {{IPA|[diˈrejto]}} ’közvetlen’, ''taxi'' {{IPA|[ˈtajsi]}}, ''cápsula'' {{IPA|[ˈkawsula]}} ’kupak’. Előfordul a [[hiperkorrekció]] is: ''aceptar'' {{IPA|[asekˈtar]}}, ’elfogadni’ ''insecto'' {{IPA|[inˈsepto]}} ’rovar’; vagy az első tag elhagyása: ''exponer'' {{IPA|[espoˈner]}} ’kitesz’, ''concepto'' {{IPA|[konˈseto]}} ’elgondolás’.
* Az /f/ általában bilabiálisan ejtődik: ''fue'' {{IPA|[ɸwe]}} ’volt’, ''café'' {{IPA|[kaˈɸe]}} ’kávé’; falusi zónákban ejthetik hehezetten is: ''difunto'' {{IPA|[diˈhunto]}} ’elhunyt’.
* Az ''s''-et [[Guatemala]] és Costa Rica középső részén minden helyzetben {{IPA|[s]}}-ként ejtik. El Salvadorban és [[Honduras]]ban szótag elején aspirálódik: ''santa'' {{IPA|[ˈhanta]}}, ''señora'' {{IPA|[heˈɲora]}}. A gyors és hanyag beszédben előfordul a magánhangzók közötti hehezetté válása is olyan szavakban, amelyekben két /s/ hang is van (elhasonulás): ''nosotros'' {{IPA|[noˈhotros]}} ’mi’, ''necesario'' {{IPA|[neheˈsarjo]}} ’szükséges’. Szótag végén hehezetként ejtik a partmenti területeken, Costa Rica észak-nyugati és déli részén, valamint [[Panamai Köztársaság|Panamában]]. Costa Rica észak-nyugati részén (Guanacaste provinciában) hangszalagzárral ejtik a szó végén, amikor a következő szó hangsúlyos magánhangzóval kezdődik: ''los indios'' {{IPA|[loʔˈindjoh]}} ’az indiánok’, ''las once'' {{IPA|[laʔˈonse]}} ’11 óra’. Nicaraguában ugyanez zöngés [[mássalhangzó]] előtt történik: ''mismo'' {{IPA|[ˈmiʔmo]}} ’ugyanaz’.
* A /x/ hangot szintén gyenge hehezetként ejtik, olykor ki is esik: ''trabajo'' {{IPA|[traˈβa(h)o]}} ’munka’.
* A ''ch''-val jelölt {{IPA|/ʧ/}} (magyar cs) hangot Panamában néhol magyar s-nek {{IPA|[ʃ]}} ejtik.