„Bástya (várépítészet)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.2+) (Bot: következő hozzáadása: ar:زاوية محصنة
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Aquila –> L’Aquila
6. sor:
A szabályos ötszögű bástyaforma kialakulása előtt a védők ágyúinak elhelyezésére a fal elé sokszögű ([[Siklós]], [[Sárospatak]], [[Eger]], [[Diósgyőr]] és [[Gyula (település)|Gyula]]), vagy kerek alakú védőműveket építettek. A kerek alakú védőművek neve [[rondella]].
 
A bástyák legfejlettebb típusa az úgynevezett füles bástya — az első, füles bástyákkal ellátott erődöt az [[itália]]i [[AquilaL’Aquila|Aquilában]] építették 1534 után; Magyarországon először [[Győr]]ben (1564–65). A füles bástyák ágyútermeit ''(casamata)'' a bástya homlokfalai mögé visszahúzott szárnyakban helyezték el, így azokat az ellenséges tüzérség nem tudta belőni. Ezekkel az ágyúkkal a védőfal (kötőgát, ''cortina'') előtti teret lőhették, a szomszédos bástyák homlokfalait és az árkokat pásztázhatták leginkább a kisebb űrméretű ágyúkkal, sugárágyúkkal ''(falconettákkal)''. Távolra (az ellenséges táborba, az ellenséges lőállásokba) a kötőgátak mögötti földhányásokról és a falak mögött emelt ágyúdombokról lőttek a nagyobb kaliberű ágyúkkal (bombardákkal).
 
A bástya szó a magyar nyelvbe a [[15. század|15]]-[[16. század]]ban került be. A bástya kifejezést a magyar források összevissza, következetlenül használják.