„Hírügynökség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: el:Πρακτορείο Τύπου |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Balkán –> Délkelet-Európa |
||
10. sor:
A három nagy európai hírügynökség között évtizedeken át harc folyt a különböző országok "megszerzéséért". [[1859]]-ben háromoldalú hírcsereszerződés született közöttük, majd [[1870]]-ben, az AP bevonásával, döntöttek a világ felosztásáról.<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/a-vilag-elso-hirugynoksege Nyelv és tudomány]</ref> A négy nagy ügynökség szövetségbe tömörült, amely biztosította, hogy az ismert világot a legjobban lefedjék és költségeiket megosszák. A [[kartell]] lehetővé tette, hogy mindegyik ügynökség megőrizze dominanciáját az általa uralt területeken, igazi versenytársak nélkül építhesse ott hírgyűjtő hálózatát, monopolizálja a lehetséges előfizetői kört, és emellett hozzájussanak a másik két iroda által beszerzett és feldolgozott információkhoz.
Az Agence Havasé lett [[Franciaország]] és gyarmatbirodalma, [[Svájc]], [[Olaszország]], [[Spanyolország]], [[Portugália]], [[Közép-Amerika]] és [[Dél-Amerika]]. [[Egyiptom]]on a Reuters ügynökséggel osztozott. Ez utóbbi kapta meg [[Nagy-Britannia]] és a brit birodalom felügyeletét, illetve [[Törökország]]ot és a [[Távol-Kelet]]et. A Wolff felségterülete lett [[Németország]], [[Ausztria]], [[Hollandia]], [[Skandinávia]], [[Oroszország]] és a [[Délkelet-Európa|Balkán]], míg az AP "felelt" Az [[Amerikai Egyesült Államok]]ért és [[Kanada|Kanadáért]].<ref>Pirityi Sándor, A nemzeti hírügynökség története (29. oldal) ISBN 963-7560-33-5</ref>
A kartellszerződést [[1890]]-ben meghosszabbították, de az [[első világháború]] komoly átrendeződést hozott, a győztes hatalmakhoz tartozó ügynökségek megerősödtek, a vesztes Wolff gyengült. [[1934]]-ben az Amerikában kibontakozó konkurenciaharc a [[UPI|United Press International]] (UPI) és az AP között véget vetett az együttműködésnek.
| |||