Főmenü megnyitása

Módosítások

a
apró helyesírási javítás
Gyakori az a hit is, hogy a halott emberek szellemei ugyanolyan vágyakkal, indulatokkal rendelkeznek mint az élő emberek, ezért képesek beavatkozni akár az élők életébe is, aszerint hogy milyen érzéseket táplálnak velük szemben. Segítőtársak vagy ellenségek lehetnek, légiességüknek köszönhetően képesek behatolni az élők testébe, betegséget okozhatnak vagy növelhetik az életerőt. Ezért gyakori szokás a természeti népeknél, hogy ha megbetegszenek nem orvost, hanem inkább egy szelleműzőt, varázslót keresnek fel.
 
Az animizmus másik jellegzetessége, hogy az uralkodókat (vagy méggyakrabbanmég gyakrabban a sámánokat) a leghatalmasabb szellemekkel érintkezőknek tartják, egyfajta mediátoroknak, akiknek ezáltal hatalmukban vannak olyan természetfölötti erők, mellyel a szellemek befolyását érvényre tudják juttatni.
 
== A fák imádása ==
A [[hidaszta indiánok]] Észak-Amerikában azt állítják, hogy minden természeti objektumnak megvan a saját szelleme, pontosabban az árnyéka. Különösen a [[nyárfa|nyárfának]] tulajdonítanak szellemi erőket. A kelet-afrikai [[wanikák]] szerint, minden fának, de különösen a [[kókuszdiófa|kókuszdiófának]] megvan a maga szelleme. A [[sziámi]] szerzeteseknél pedig tilos egy fáról ágat letörni. Más népeknél csak bizonyos fák számítanak "lelkeseknek", általában a [[bükkfa]], [[tölgyfa]] szokott szentfának számítani. [[Afrika|Afrikában]] főleg a [[selyemgyapottfa]] számít szent-, lelkes fának: a [[Rabszolga-part]] [[eve nyelv|eve]] nevű törzsénél, az ebben a fában lakó szellemet ''Huntin''nak hívják. Gyakori szokás a szentfának bemutatott áldozatok, amelyek egyszerű szertartástól, egészen az emberáldoztig terjedtek: a [[Kangra-hegy]]ekben az volt a szokás, hogy egy öreg [[cédrusfa]] előtt minden évbe feláldoztak egy lányt.
 
Más népek, mint például az [[Ausztrália (ország)|ausztráliai]] [[dieri törzs]], az ősök szellemeiről gondolják azt, hogy a fákban laknak. Ugyanez a hiedlemhiedelem az [[Fülöp-szigetek]]en is ismeretes. A [[koreaiak]] a pestisben, útszélen vagy gyermekkorban meghalt emberek szellemeiről gondolják azt, hogy fákban laknak. [[Kína|Kínában]], a [[miaók]]nál a faluk előtt találhatók szent fák, amelyekről úgy tartják, hogy az őseik szellemeinek a lakhelye.
 
A [[Nias-sziget]] lakói hite szerint, egy fa elpusztulásakor a belőle kiszabaduló szellem démonná válik.
 
== Vallástudományi kritikája ==
Az animizmus elmélete, más elméletekkel együtt (preanimizmus, ősmonoteizmus stb.) abban a korszakban keletkeztek, amelyben az ember, az emberiség és a kultúra eredetijének keresése révén próbálták a modern kor társadalmi viszonyai miatt bizonytalanná vált európai identitást ismét megerősíteni. A [[Charles Darwin|darwini]] fejlődéselmélet logikájának mintájára a történelmet is lineáris fejlődési folyamatként fogták fel. A vallással, vallásossággal kapcsolatos filozófiai és történettudományi szakirodalom, a vallástudomány XIX. sz-i korszakát sem kivéve, ennek a fejlődés-elméletnek alapján alkotott. Tylor animizmusa a tudománytörténetnek e korszakában az egyik legelterjedtebb és legplasztikusabb elméleti kerete volt olyan jelenségek értelmezésére, melyek különböző kontinensek benszülöttbennszülött kultúrájának szerves alkotóelemei voltak. Ám az animizmust, mint a vallás-fejlődés őskorszakát a vallástudomány ma már nem vallja.<ref>V. ö. Kippenberg, Hans G. Die Entdeckung der Religionsgeschichte. Religionswissenschaft und Moderne. München 1997; Kippenberg, Hans G. és Kocku von Stuckrad. Einführung in die Religionswissenschaft. München 2003.</ref>
 
== Hivatkozások ==