„Kozma József (zeneszerző)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: ru:Косма, Жозеф |
a stiláris |
||
20. sor:
}}
'''Kozma József''' (Joseph Cosma) ([[Budapest]], [[1905]]. [[október 22.]] – [[Franciaország]], [[La Roche-Guyon]] ([[Val-d’Oise]]), [[1969]]. [[augusztus 7.]]) magyar zeneszerző, a francia [[sanzon]] megújító mestere.
== Életpályája ==
1933-ban költözött [[Párizs]]ba (a francia állampolgárságot 1949-ben kapta meg), ahol [[Lys Ganty]] kísérője lett. Megismerkedett [[Jacques Prévert]]-rel, akinek verseire több mint 80 dalt írt, ám ezeket 1945-ig nem énekelhették nyilvánosan. A [[második világháború|háború]] után viszont a [[Fréres Jacques]], [[Yves Montand]], [[Germaine Montéro]], [[Cora Vaucaire]] és még sokan mások tűzték műsorukra a dalait, melyekből több világsiker lett. Írt dalt [[Apollinaire]] és [[Carco]] verseire, dolgozott [[Desnos]]-val (La Fourmi) és [[Queneau]]-val - az ő verseire írt dalok [[Juliette Greco]]
Filmbe csak egy dalt komponált: Florelle dalát [[Jacques Prévert|Prévert]] versére [[Jean Renoir]] ''Lange úr vétke'' című művébe 1936-ban. [[Marcel Carné]] ''Jenny''jének főcímében jelenik meg először a neve. Ezután Renoirral dolgozott: ő írta meg az ''Állat az emberben'' számára a „sínek szimfóniájá”-t, és ő hangszerelte és állította össze a ''[[Marseillase]]'' és ''A játékszabály'' klasszikus zenéjét. A háború után igyekezett szabadulni az 1930-as, 1940-es évek bevált „megzenésített főcímdal” konvenciójától, varieté- és kocsmaélményeit vitte a vászonra. Igazi népzenét, utcai dalokat írt, amelyek a hétköznapok valóságában gyökereznek, mégis finom költőiség fonja át őket - ideálisan folytatják Jacques Prévert dialógusait. Dalaiban a hagyományos kuplé/refrén szerkezetnél nagyobb szabadságot biztosított a szövegnek, hangszerelését forradalminak tartották a maga korában.
| |||