„Cikászok” változatai közötti eltérés

a
r2.7.3) (Bot: es:Cycadophyta cseréje a következőre: es:Cycadidae; kozmetikai változtatások
a (Kora/késő + időszak (napszak, évszak, korszak stb.) különírása kézi botszerkesztéssel (lásd: Szerkesztő:BinBot/munka/kora))
a (r2.7.3) (Bot: es:Cycadophyta cseréje a következőre: es:Cycadidae; kozmetikai változtatások)
| wikicommons = Category:Cycadophyta
}}
A '''cikászok''' vagy '''szágópálmák''' ''(Cycadophyta'', régi magyar nevük: pálmafenyők) a [[növények|növénynövényvilág]]világ ''(Plantae)'' egyik törzse. Régi [[rendszertan]]okban ([[Soó Rezső]], [[Hortobágyi Tibor]]) a [[nyitvatermők]] törzsének ''(Gymnospermatophyta)'' egyik osztályaként szerepelnek egy altörzsben a [[magvaspáfrányok]]kal és bennettiteszekkel, amiket szárnyaslevelűeknek ''(Pteridospermatophytina)'' neveztek.
 
Nem tévesztendők össze a [[zárvatermők]] törzsének [[Metroxylon]] nemzetségével, amelynek fajait szintén [[szágópálma|szágópálmáknak]] nevezik.
 
== Származásuk, elterjedésük ==
 
A cikászok a földtörténeti ókor felső [[karbon]] időszakában jelentek meg; őseik valószínűleg kezdetleges magvaspáfrányok ''(Pteridospermae)'' voltak. Nem egészen tiszta, hogy milyen kapcsolatuk a hasonló csoportokkal ''([[Bennettitinae]], [[Nilsonniae]], [[Pentoxylae]]'' stb.). A [[perm (időszak)|perm]] időszakban erőteljesen tért hódítottak, amikor a szárazság miatt az addig uralkodó harasztcsoportok ([[pikkelyfák]], [[pecsétfák]], [[zsurlófák]], [[marattiapáfrányok]] stb.) visszaszorultak, esetleg ki is haltak. Elterjedésüket erős xeromorf (szárazságtűrő) képességük tette lehetővé. Fénykoruk a [[jura (időszak)|jura]] és [[kora kréta]] időszak volt, de soha nem voltak olyan jelentősek, mint a [[bennettiteszek]] ''(Bennettitinae)'' és a [[toboztermők|fenyők]] ''(Pinophyta)''. A ma ismert legősibb cikász a kihalt ''Bjuvia,'' amelynek levelei még épek voltak. Valószínűleg nem ez a faj a többi cikász őse, hanem egy [[evolúció]]s oldalág, amelyben az osztatlan levél vált jellemző sajátossággá.
Érdekes a csoport [[gyökér]]rendszere is: az erős központi karógyökérből számos oldalgyökér ered. Ezeken kisebb gyökérszálak vannak, melyek a negatív geo[[tropizmus]] szerint rendeződnek, részben a talaj fölé is nyúlnak (ún. korallgyökerek). A gyökereken nitrogénkötő [[kékbaktériumok]] élnek, szimbiózisban a cikásszal.
 
=== A levelek ===
 
Kivétel nélkül üstökös fák, azaz a törzs csúcsán található a levélkoszorú, mely állhat akár száz levélből is, de a levelek száma általában kevesebb. Ez annak eredménye, hogy a spirálisan álló levelek közül az idősebbek (alsók) fokozatosan lehullanak, csak elfásuló alapjuk marad meg. A levelek hossza változatos (5–6 cm-től az 5–6 m-ig). A levelek szinte mindig egyszeresen szárnyaltak, ezért első ránézésre a pálmákra emlékeztetnek ([[Konvergens evolúció|konvergencia]]), kétszeres szárnyas levél csak ''Bowenia'' nemben található. A levelek erezeti típusa fontos rendszertani bélyeg; lehet hosszában eres, szárnyas erezetű és egyetlen főerű. Erősen xerofitonok (szárazságtűrő növények): a leveleket vastag kutikula borítja, a gázcserenyílások (stoma) süllyesztettek.
[[de:Palmfarne]]
[[eo:Cikaso]]
[[es:CycadophytaCycadidae]]
[[fi:Käpypalmut]]
[[fr:Cycadophyta]]
156 556

szerkesztés