„Szimpliciusz pápa” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Pápa infobox|
név=SimpliciusSzimpliciusz pápa|
kép=Simplicius.jpg|
nagyság=200px|
14. sor:
}}
 
'''Szent Szimpliciusz''' ({{ny-la|Simplicius}}), (kb. [[430]] – [[483]]. [[március 10.]]) volt a 47. [[pápa (egyházfő)|pápa]] a történelem során. [[Hilár pápa]] utódaként került a [[Kereszténység|keresztény]] egyház élére [[468]]. [[március 3.|március 3-án]]. Haláláig viselte tisztségét. Pontifikátusa még mindig a nagy hatású [[I. Nagy Leó pápa|Leó pápa]] nyomait viselte. Legfőbb elvei között találhattuk a féktelen hitet és a [[róma]]i primátus fontosságát. Egy olyan korban uralkodott, amikor [[Róma]] politikai helyzete megingott, és végleg hanyatlani látszott.
 
==Élete==
''Tivoli'' városában látta meg a napvilágot Itáliában. Családja szigorú [[Kereszténység|keresztény]] neveltetést biztosított neki. A történeti forrásokból tudjuk, hogy apját ''Castinus''nak hívták, és szabad római polgár volt. A papi hivatást választotta, és itt [[I. Leó pápa|Leó]] elveit alapul véve szigor és hit jellemezte. Amikor [[468]]-ban [[Hilár pápa]] meghalt, és ''Simplicius'' lépett helyébe, kortársai úgy jellemezték, mint akit nehéz megingatni szigorú hitelveiben. Keménykezű irányítására szükség is volt, ugyanis Itáliát barbár hadak fenyegették. A [[germánok|germán]] [[herulok]] hadai végigdúlták a félszigetet, és [[476]]-ban vezérük, [[Odoaker]] elűzte trónjáról az utolsó [[Nyugatrómai Birodalom|nyugatrómai]] császárt, [[Romulus Augustus]]t, és magát Itália [[király]]ának nevezte ki. ''Simplicius''nakSzimpliciusznak sikerült kivívnia az új [[király]]nál [[Róma]] viszonylagos függetlenségét. Odoaker alig változtatott az addigi adminisztrációs rendszeren, így a nép könnyebben el tudta fogadni új urát.
 
Az új világi hatalommal való egyezkedés leterhelte Simplicius erőit, így a [[Róma]] primátusát mindig is ellenző keleti egyházak ismét kikezdték a [[pápa (egyházfő)|pápai]] hatalmat. Új erőre kaptak a [[monofiziták]], és immár egész [[Bizánc]]ot maguk mellé állítva küzdöttek a [[róma]]i apostoli szék hitelvei ellen. A viták a [[451]]-es [[khalkédóni zsinat]] óta nem simultak el teljesen. Ezen a zsinaton I. Leó elítélte a [[monofiziták]]at, és ezt az egész zsinat elfogadta. A történet igazán [[482]]-ben vett nagy fordulatot, amikor [[Zénón bizánci császár|Zénón]] [[Keletrómai Birodalom|keletrómai]] császár kiadta a [[Hénótikon]]t. Ez az írás elismerte az [[Első nikaiai zsinat]] határozatait, de a ''[[Kadıköy|Khalkédón]]ban'' tartott gyűlés döntéseit elvetette. Ez azt jelentette, hogy a császári hatalom a [[monofiziták]] oldalára állt.
[[Fájl:Sansimpliciopapa.jpg|balra|bélyegkép|200px| SimpliciusSzimplicius]]
SimpliciusSzimpliciusz nem akarta elfogadni a [[Hénótikon]]t, és kitartott az [[ortodox kereszténység|orthodoxia]] elvei mellett, valamint amellett, hogy a [[monofiziták]] tanai [[eretnek]]ek. Több levelet is írt [[Konstantinápoly]]ba, amelyben a [[pápa (egyházfő)|pápai]] hatalom és az egyetemes zsinatok elsőbbségét védelmezi. ''Akakiosz'' [[konstantinápoly]]i [[pátriárka]] kezdetben ''Simplicius'' oldalán állt, de végül befolyása növelését látta a [[monofiziták]] támogatásában. Ezért még ugyanabban az évben aláírta a [[Hénótikon]]t. Ez a keleti és nyugati egyházak első szakadásához vezetett, amely [[519]]-ig tartott.
 
Pontifikátusának legnagyobb részében Simplicius gigászi küzdelmet vívott a nyugati egyház összefogásáért. A birodalom összeomlása után az egyház legfőbb feladata volt a lelki támasz nyújtása az embereknek, és a pogány hordák közti misszionárius tevékenység. A [[pápa (egyházfő)|pápa]] legnehezebb feladata mégis az volt, hogy a hirtelen különböző királyságokba szakadt egyházmegyéket összetartsa, és ne hagyja őket elpusztulni. Sok feladatot és nehéz pontifikátust hagyott maga után, amikor [[483]]. [[március 10.|március 10-én]] meghalt. Halála után szentté avatták, ünnepnapját halála napjára tűzték ki.