A buzgó hitéről és jótékonyságáról ismert ''Adeodatus''Adeodát [[Róma|Rómában]] született egy szigorúan vallásos [[Kereszténység|keresztény]] családban. ''István'' szubdiakónus gyermeke volt, így nem véletlen, hogy a papi hivatást választotta.
Amikor [[IV. Bonifác pápa|Bonifác pápa]] meghalt, a római zsinat ''Adeodatus''tAdeodátot tette meg az egyház első vezetőjének, azonban felszentelése ismeretlen okok miatt neki is több mint öt hónapot késett. [[615]]. [[október 19.|október 19-én]] végül ő lett a keresztény egyház feje. Trónra lépésekor Itália békéjét felborították a [[bizánc]]i seregek. A háborúk hatalmas nyomorúságot, szegénységet, éhezést és járványokat hoztak az egykori virágzó birodalom szívébe. Többször érte el Rómát a [[lepra]] és [[pestis]] járvány, ráadásul hatalmas földrengés is sújtotta Rómát. A pápai birtokok gazdaságát erős kézzel irányította, hogy jusson a nélkülözőknek. A háborús időkben leadta egyházfői kényelmét, és segítette a szegényeket, elesetteket. Többször végigutazta Itáliát, hogy lelket öntsön az elszegényült, kirabolt [[püspök]]ökbe és más egyháziakba.
Egyes krónikák szerint ''Adeodatus''Adeodát benedek rendi szerzetes volt, de ezt nem bizonyították kétséget kizáróan. Az bizonyos, hogy szoros kapcsolatban állt a termelő szerzetesrendekkel, és sokszor támogatásukat kérte. Forrásaink szerint az ő nevéhez kötődnek azok az ólom pecsétek is, amelyekkel később minden pápai levelet lezártak. Ezeket ''bullae''-knak, vagyis pápai bulláknak nevezték. ''Adeodatus''Adeodát bullájának előlapján a Jó Pásztor képe látható nyája között, alatta az [[alfa és ómega]] betűk jelzik [[Isten]] hatalmát minden felett. A hátoldal mindössze ezt a feliratot viseli: ''Deusdedit Papae''.
