„Ludwig Renn” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: it:Ludwig Renn |
|||
5. sor:
==Élete és munkássága==
Nemesi családban született a [[Szászország|szászországi]] [[Drezda|Drezdában]]. Az [[első világháború]] nyugati frontján századparancsnokként és zászlóaljparancsnokként harcolt. A háború után a drezdai közbiztonsági rendőrség századosa volt. A [[Kapp-puccs]] idején megtagadta a forradalmi munkásokra irányuló lövetési parancsot, majd leszerelt a rendőrségtől. 1920 és 1923 között jogot, nemzetgazdaságtant, művészettörténetet, orosz filológiát tanult [[Göttingen]]ben és [[München]]ben. Az 1923-as infláció idején műkereskedőként tevékenykedett Drezdában. 1925–26 során utazásokat tett Dél-Európában és Ázsiában. 1927-ben régészeti és Kelet-Ázsia történeti tanulmányokat végzett Bécsben. Ugyanebben az évben tanulmányozta [[Karl Marx]], [[John Reed]] és [[Vlagyimir Iljics Lenin|V. I. Lenin]] műveit. Átélte a bécsi 1927. évi [[júliusi forradalmat]], melyben a felháborodott tömegek július 15-én felgyújtották a bécsi Igazságügyi Palotát a [[schattendorfi merénylet]] elkövetőinek felmentése miatt. A rendőrségi sortűzben 89 munkás és 5 rendőr meghalt, és több százan megsebesültek.<ref>Kerekes Lajos: Ausztria 60 éve 1918–1978. Gondolat, 1978. 114–122. old.</ref>
1928-ban jelent meg első könyve ''Krieg'' (magyarul: Háború, Népszava, 1929.)<ref>{{cite web |url=http://epa.oszk.hu/00000/00022/00477/14714.htm |title=Háború – Ludwig Renn regénye – Népszava kiadás |author=Kassák Lajos |publisher=[[epa.oszk.hu]] |date=2012-07-23 |accessdate=2012-07-23 |language=hu}}</ref> címmel, mely higgadt, tárgyilagos stílusú háborúellenes regényként nagy olvasottságot és hírnevet hozott számára. Regényét 23 nyelvre lefordították, s a párhuzamok és összecsengések miatt gyakran együtt említik [[Erich Maria Remarque]] ''Nyugaton a helyzet változatlan'' című művével.<ref>{{cite web |url=http://saebi.isgv.de/biografie/Ludwig_Renn_%281889-1979%29 |title=Ludwig Renn |author=Peter Mertens |publisher=[[Institut für Sächsische Geschichteund Volkskunde e.V.]] |date=2006-01-30 |accessdate=2012-07-25 |language=de}}</ref> Ugyanebben az évben lépett be [[Németország Kommunista Pártja|Németország Kommunista Pártjába]] (KPD). Tagja lett a [[Vörös Frontharcos Szövetség|Vörös Frontharcos Szövetségnek]] (Roten Frontkämpferbund) és a Proletárforradalmár Írók Szövetségének (Bund Proletarisch-Revolutionärer Schriftsteller Deutschlands – BPRS) melynek tagja volt többek között [[Gábor Andor]], [[Johannes Robert Becher]], [[Anna Seghers]], [[Egon Erwin Kisch]], [[Erwin Piscator]], [[Kurt Kläber]], [[Hans Marchwitza]] és [[Erich Weinert]]. Ez időtájt társkiadója az ''Aufbruch'' című katonapolitikai folyóiratnak és szerkesztője a ''Die Linkskurve'' című folyóiratnak. 1930-ban megjelent ''Nachkrieg'' (''A háború után'') című műve, mely előző műve folytatása. 1931–32-ben a berlini Marxista Munkásiskola (Marxistischen Arbeiterschule – MASCH) előadója.<ref>{{cite web |url=http://www.whoswho.de/templ/te_bio.php?PID=1167&RID=1 |title=Ludwig Renn Biografie |author=www.whoswho.de |publisher=[[www.whoswho.de]] |date=2012-07-24 |accessdate=2012-07-24 |language=de}}</ref>
| |||