„Szolnoki kistérség” változatai közötti eltérés

A kistérség a megye közép-nyugati részén található, [[Szolnok]] 30 km-es körzetében. Az [[Észak-Alföld]]i régió nyugati részén. Területe 878 km2, Jász-Nagykun Szolnok megye területének 16%-a. A kistérség településeinek száma 18, közülük 4 város ([[Szolnok]], [[Martfű]], [[Újszász]], [[Rákóczifalva]]). A kistérség települései több kistáji egységet képeznek. Északon a [[Jászság]], délfelé haladva, Szolnok-ártér (ez a kistérség legnagyobb területe), Szolnok-Túri sík, határos a délnyugati Dél-Tisza völggyel. [[Gerje-Perje-sík]], [[Pilis-Alpári- homokhát]], és az [[Alsó-Zagyva-sík]]. Közlekedése kiemelkedően jó, Szolnok a vidék legnagyobb vasúti csomópontja, mind hazai, mind nemzetkőzinemzetközi forgalmát tekintve. A kistérség településeinek több, mint fele vasúttal is megközelíthető, itt megy át a 4-es, kelet-nyugati irányú főközlekedési út. A kistérség többi települése mind elérhető a rendszeres és sűrűn induló autóbusz járatokkal.

A kistérség gazdasága elsősorban a mezőgazdaságra épűlépül.Magas a szántófőldekszántóföldek aránya. Kevés az erdő, viszont egyre magasabb arányt ér el a zőldségzöldség és fűszernővényekfűszernövények termesztése. Legfontosabb a jövedelem és foglalkoztatás szempontjából, továbbra is a búza, napraforgó, cukorrépa.

A turizmus adottságai jók, főleg a még néhálynéhány helyen fellelhető érintetlen tájaknak, a Tisza, Zagyva és a holtágak adta lehetőségeknek köszönhetően. A horgászok kedvelt helyei, a vízitúrázás, csónakazáscsónakázás, az évente, már csak itt látható, egyedülálló jelenség, a [[Tisza-virágzás]], évről évre egyre több turistát vonz. A kistérséget még vonzobbávonzóbbá teszi a nagyszámú termálfürdő, és azok világszerte elismert gyógyhatása. Ősszel vadászok is rendszeresen visszatérnek, főleg Olaszországból. Jelentős látványosság még, a szolnoki [[Tisza-liget]], az Újszászi Orczy-kastély a hozzátartozó angolkerttel, a [[Nagykörű]]i cseresznyéskert és a cseresznye virágzás, a [[Tiszasüly]]i Kolopfürdő (gyógyhatású iszapjával). Számtalan múzeum, tájház. az utobbiutóbbi években egyre nagyobb teret nyer a falusi turizmus is. A kistérségi fejlesztési programok első számú feladata a szálláshelyek bővítése, az [[idegenforgalom]] nővekedéséneknövekedésének elérése, ehhez jelentős támogatást is kapnak a vállalkozok.