„Levantei vipera” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Boróka –> boróka (növénynemzetség)
a helyesírás
44. sor:
 
== Névadás ==
A ''Vipera lebetina'' esetében a már közhasználatúvá vált ''[[Daboia]]'' [[nem (rendszertan)|nem]] nevét alkalmazzák. Ezt már [[John Edward Gray]] bevezette 1842-ben a [[Russel-vipera]] ''(Daboia russeli)'' és 1849-ben a [[hegyi vipera]] ''(Daboia xanthina,'' ma ''Vipera xanthina)'' első leírásánál. Az utána következő kutatók nem szenteltek időt a vizsgálatoknak és a Daboia-t a Vipera szinonímájánakszinonimájának tekintették. Először [[Fritz Jürgen Obst]] (1982/83) választotta el a „keleti”-eket az „európai” viperáktól mint sajátos Daboia nemzetséget (Gray, 1842). Ő [[Morfológia (biológia)|alaktani]], [[toxikológia]]i és [[állatföldrajz]]i érvekkel indokolta véleményét.
A legfrissebb kutatások (Herrmann, Joger & Nilson, 1992<ref name="McD99"/>) szerint a ''[[Macrovipera]]'' nemhez tartozik.
 
57. sor:
 
=== Alfaji tagozódás ===
A Daboia lebetina -komplex sok új feldolgozásának alapján az utobbiutóbbi évtizedekben a legkülönbözőbb szemléletekre került sor, a fajok és alfajok validitásával kapcsolatban.
 
'''''Macrovipera lebetina cernovi'' (Chikin & Szczerbak, 1992)'''
107. sor:
A levantei vipera Délnyugat-[[Ázsia]] nagy részét lakja, valamint néhány [[Kükládok|kükládi]] szigeten is előfordul. A teljes elterjedtségi terület kb. a 12. szélességi és 55. hosszúsági fokon (kb. 34.-36. északi szélesség és 25.-80. keleti hosszúság) és különböző klímazónákban terül el. Többnyire nyári szárazságban, meleg és forró klímán fordul elő. Azonban, az állatok nyirkos és hűvös mikroklímájú helyet keresnek. Megfigyelések szerint a levantei vipera előnyben részesíti az olyan lakóhelyeket, amelyek közel vannak a vízhez mint az [[Égei-szigetek]], valamint Dél- és Észak-[[Törökország]]. Kimondottan száraz élettérben, [[Irak]]ban, és [[Türkmenisztán]]ban is jelen van.
 
[[Milosz]]on a leggyakrabban a nyáron is részben kiszáradt szorosokban (Pitamos), sziklahasadékokban vagy gyökerek között élnek. Nem ritkán lehet az állatokat tavasszal a kavicson, görgetegen illetve a sekély vízben fekve találni. Nagyrészt [[Leander (növénynemzetség)|leander]] , [[füge]], [[boróka (növénynemzetség)|boróka]], [[tövises folyondár]]<!--''(Smilax aspera)''-->, [[kapricserje]] és más mediterrán növények által áthatolhatatlanul benőtt, általában szélcsendes és állandó mikróklímájúmikroklímájú völgyekben élnek.
 
Szintén kedvelt életterüknek számítanak azok az elválasztó falak, melyek az egyes birtokok között, vagy kultúrvidékek határán találhatóak. Ez az élőhely tavasztól egészen kora nyárig magasabb nedvesség tartalmú mint környezete.