Főmenü megnyitása

Módosítások

a
nincs szerkesztési összefoglaló
|dokumentumok=[[Vigilius pápa]] "Constitutum"-a
}}
A '''második konstantinápolyi zsinat''' a kereszténység ötödik [[egyetemes zsinat]]a, amelyet [[553]]. [[május 5.]] és [[június 2.]] között tartottak.
 
A zsinat [[I. Justinianus bizánci császár]] terve volt, hogy az [[antióchiaiantiochiai iskola]] teológusainak úgynevezett "[[Háromcikkely-vita|három fejezet]]"-ének elítélésével ismét megnyerje magának a [[monofizitizmus|monofizitákat]]. Ennek érdekében a császár elfogatta [[VigiliusVigiliusz pápa|VigiliusVigiliusz pápát]] Rómában, és erőszakkal [[Konstantinápoly]]ba hurcoltatta, hogy rávegye a zsinat összehívására, és az azon való részvételre. Miután megígérte a császár a VigiliusVigiliusz pápa által kiválasztott nyugati [[püspök]]ök részvételét a zsinaton, a pápa beleegyezett a zsinat összehívásába. A zsinaton meg is jelent VigiliusVigiliusz pápa, de látva a résztvevők arányát, illetve a megígért nyugati püspökök távollétét, a keletiek túlsúlyától tartva [[Khalkédón]]ba menekült, és onnan küldte el nyilatkozatát, amelyben megtagadta a részvételt.
 
[[május 5.|Május 5-én]] 180 püspök jelent meg a [[Hagia Szophia]] templomban, köztük kilenc jelentéktelenebb észak-afrikai püspök. A zsinaton a három keleti pátriárka elnökölt: [[Eutükhiosz konstantinápolyi pátriárka|Eutükhiosz]] ([[Konstantinápoly]]), [[Apollinarisz alexandriai pátriárka|Apollinarisz]] ([[Alexandria]]), és [[Domnosz antiochiai pátriárka|Domnosz]] ([[Antióchia]]). Hét ülés után, [[június 2.|június 2-án]] a zsinat 14 dogmatikus kánonban elítélte [[Mopszuesztiai Theodórosz]], [[Küroszi Theodorétosz]] és [[Ibasz]] írásainak néhány részletét, amelyet 164 püspök írt alá. A beteg, öreg és magára hagyott Vigilius Justinianus nyomására csak [[554]]. [[február 23.|február 23-án]] ismerte el a zsinat döntését, és ezzel egyetemes zsinat rangjára emelte.