„Mézer” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 79.101.66.29 (vita) szerkesztéséről Movses-bot szerkesztésére |
a clean up, replaced: *[ → * [ (3) AWB |
||
30. sor:
{{fő|Hidrogénmézer}}
[[Fájl:Hmaser.svg|jobbra|bélyegkép|Hidrogén mézer]]
Napjainkban a leggyakoribb használt mézer, a [[hidrogénmézer]], amelyet atom frekvencia standardnak ([[atomóra]]) használnak. Más atomóra típusokkal együtt alkotják a "Temps Atomique International" (Nemzetközi atomidő) vagy a TAI-t. Ez szolgáltatja a nemzetközi időskálát, amelyet a Bureau International des Poids et Mesures, (BIPM) koordinál. Az első atomórát [[Norman Ramsey]] és kollégái alkották meg. A mai mézerek hasonlóak az eredetihez. A mézeroszcilláció a hidrogénatom két hiperfinom szintje között jön létre gerjesztett (indukált) sugárzással. Röviden a következő történik:
Először egy hidrogénsugarat produkálnak. Ezt úgy hozzák létre, hogy alacsony nyomáson RF kisülést hoznak létre. A következő lépés az állapotszétválasztás azért, hogy létrejöhessen egy stimulált sugárzás; ehhez szükséges az atomok populációinverzióját létrehozni. Ez hasonló módon történik, mint a [[Stern-Gerlach kísérlet]]ben. Amikor az atomok áthaladnak egy nyíláson és a mágneses téren, sok atom a felső energiaszinten marad. Ebből az állapotból az atomok az alacsonyabb állapotba tudnak átmenni és közben mikrohullámú sugárzást produkálnak. Egy jó minőségű mikrohullámú üreg befogja a mikrohullámokat és visszainjektálja ismételten az atomsugárba. Így ez a stimulált sugárzás minden áthaladáskor erősíti a mikrohullámokat. Az erősítés és a visszacsatolás kombinációja határoz meg minden [[oszcillátor]]t. A mikrohullámú üreg rezonancia frekvenciáját a hiperfinom hidrogén állítja be, ennek értéke: 1420 405 751,768 Hz.
*A mikrohullámú üreg jelének egy kis részét egy koaxiális kábelbe csatolják és elküldik egy koherens adóba
66. sor:
==Források==
*Myring, Lynn- Kimmitt, Maurice: Lézer, Műszaki Könyvkiadó, 1988
*Malcolm Gray: Maser Sources in Astrophysics, University of Manchester,Series: Cambridge Astrophysics, ISBN 9780521879804
* [http://onlinelibrary.wiley.com/book/10.1002/0471675210 FUNDAMENTALS OF LIGHT SOURCES AND LASERS] Mark Csele, 3.66 M.B,/interneten szabadon letölthető, angol
*J.R. Singer, Masers, John Whiley and Sons Inc., 1959
*J. Vanier, C. Audoin, The Quantum Physics of Atomic Frequency Standards, Adam Hilger, Bristol, 1989.
76. sor:
==Külső hivatkozások==
* [http://www.muszeroldal.hu/measurenotes/lezermezer.pdf Mézerek és lézerek - muszeroldal.hu]
* [http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2010/tv1010/lezer.html 50 éves a lézer - termeszetvilaga.hu]
{{DEFAULTSORT:Mezer}}
| |||