„Péczeli József” változatai közötti eltérés

|szülei= Péczeli Imre<br />Konok Sára

* E kilenc év alatt lázas munkásságot fejtett ki. Első dolga volt a komáromi [[református egyház]] szervezése s a földrengésektől és tűzveszedelmektől ismételten sokat szenvedett lakosság körében a hitélet ébrentartása és a református felekezet számára kőtemplom építése, a mely öt évi fáradozás után 1788-ban készült el.

* A mellett minden erejét a nemzeti nyelv és irodalom művelésére szentelte s egymásután adta ki munkáit, összesen 28 kötet és füzet magyar munkát.

* Ezen kívül levelezett a kor vezérférfiaival, írókkal, főpapokkal és főurakkal, buzdítva, lelkesítve, a magyar nyelv szépségeit ismertetve és szeretetét terjesztve. Mint a modern külföldi irodalmak, s nevezetesen a vezérszerepet vivő francia irodalom nagy ismerője, a franciás iránynak lett folytatója, s mivel a testőrírók Bécsből már ekkor elszéledtek, ő lett ez irány feje és Komárom a központja. [[Mindenes Gyűjtemény]]ével irodalmi kört alakított maga körül, melyet az egykori hírlapok [[Komáromi Tudós Társaság]]nak neveztek el; komáromi tagjai voltak:

* a [[Magyar Gyűjtemény]] segédszerkesztői [[Mindszenty Sámuel]] evangélikus református lelkész és [[Perlaky Dávid]] ág. evangélikus lelkész;

* a társaság többi tagjai: [[Illei János]], jezsuita, [[Döme Károly]] esztergomi növendékpap, ki Komáromban született és neveltetett; [[Szekér Joakim]], később cisztercita pap; Matovics József, jómódú városi polgár; [[Nagy Sámuel]] és [[Zay Sámuel]] komáromi orvosok, [[Csépán István]], a kurátor fia; mindezek a folyóirat munkatársai voltak.

* Ugyancsak a Mindenes Gyűjtemény megindításakor P. eszközölte ki, hogy Wéber Simon Péter nyomdáját Pozsonyból 1788-ban áthelyezte Komáromba.

* Nem sok eredetit írt, annál többet fordított, elsősorban francia, de angol, német és ókori íróktól is. Célja volt a világirodalom remekeit ismertetni népünkkel és kimutatni, hogy a magyar nyelv elég gazdag és hajlékony mindannak tolmácsolására, a mi a külföldi nyelveken olvasható.

* Munkáit szellemes és kedves ajánló levelekkel megküldötte az ország előkelőbb férfiainak. [[II. Lipót magyar király|II. Lipót]] is levelével tüntette ki, éppen úgy [[Wenzel Anton Eusebius von Kaunitz|Kaunitz herceg]] is. [[Kazinczy Ferenc|Kazinczyval]], Révaival és Gvadányi József|Gvadányival]] barátságot kötött. 1787. februárjában [[Buda (történelmi település)|Budán]] a [[Beleznay Miklós]] generális halálára készített emlékbeszédet mondott, mely meg is jelent, és ugyanazon évben [[Ráday Gedeon (író)|Ráday Gedeont]] és [[Orczy Lőrinc]]et meglátogatta.

* báró [[Orczy Lőrinc]]hez: Komárom, 1786. szeptember 28. és 1787. március 13. magyarul – 1787. április 18. és 1788. szeptember 1. (Figyelő XI.); – francia nyelven

* [[Kazinczy Ferenc]]hez: Komárom, 1789. február 13. (Kazinczy Levelezése I. 277. l.);

* Arcképe: rézmetszet, Kaergling rajzolta s Lehnhardt metszette Pesten. (a Tudományos Gyűjtemény 1823. X. kötetében).

* {{Szinnyei|10||p/p19465.htm}}