„Bolgárszeg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
52. sor:
* Brassóban túlnyomóan románok által űzött szakma volt a mészárosság (az ahhoz kötődő [[faggyú]]gyertya-készítéssel) és a szűcsipar. A bolgárszegi román mészárosokról [[1634]]-ből való az első fejlegyzés. [[1671]]-ben már 23-an voltak. A városi tanács [[1712]]-ben szabályozta működésüket, előírva, hogy melyik mészáros műhely milyen állatokat vághat.
* A textilipar különböző ágazatai: gyapjúmosás, [[posztó]]csapás, gyapotfonás, [[paszomány]]kötés, kelmefestés. Ezek a mesterségek a fejletlen iparú Fejedelemségek piacának hatására virágoztak, a szász kisipar versenye ellenére.
** A paszománykészítés téli idénymunkának számított, hétfő reggeltől csütörtök estig egész családok paszományt kötöttek fekete vagy sárgára festett [[cigája]]gyapúból és vörösre vagy sárgára festett pamutból. A legvalószínűbb elmélet szerint a bolgárszegiek ''trocar'' nevüket is a ''troacă'' nevű, fél méteres kifúrt gerendáról kapták, amelyen a szálakat összeszőtték. Az [[1811]]-es gazdasági válság idején összeírt szűkölködő bolgárszegiek közül 167 család foglalkozott kizárólag és száz mellékkeresetként paszománykészítéssel.
** A román takácsok a szászokénál durvább posztót készítettek, a Kárpátokon túli piacra. A [[zernest]]i származású Bartolomeu Baiulescu [[esperes]] [[1874]]-ben román iparosegyletet, [[1886]]-ban szakfolyóiratot, [[1887]]-ben hitelintézetet alapított. Jelentős volt körükben a kivándorlás, amit az [[1886]]-ban kitört [[Osztrák–Magyar Monarchia|osztrák–magyar]]–román [[vámháború]] tovább fokozott.
** A tarisznyakészítők tevékenységét a városi tanács [[1695]]-ben ismerte el, amikor kizárólagos jogot adott nekik a kecskeszőr felvásárlására.
| |||