Wikipédia

„Augur” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
szándék
bővítés
1. sor:
[[Fájl:Augur, Nordisk familjebok.png|bélyegkép|balra|100px|Augur, kezében a [[lituus]]sal.]]
{{Római kormányzat}}
Az '''augur''' papi tisztség az [[Ókori Róma|ókori Rómában]]. Fő feladata a madár[[jóslás]] volt. A papi testület megalapítása a kora köztársaság korára tehető. Az augurok hivatalos állami testületben, az [[Augurok collegiuma|augurok collegiumában]] tömörültek. Az augur viselete skarlát csíkos [[toga trabea]] és görbe, kacskaringós végű bot ([[lituus]]) volt.
 
== Története ==
I. e. 300-ban kilencen voltak, (4 [[patrícius]], 5 [[plebejus]]), i. e. 81-ben [[Lucius Cornelius Sulla|Sulla]] 15-re, majd [[Caesar]] 16-ra növelte a testület számát. Az augur viselete skarlát csíkos [[toga trabea]] és görbe, kacskaringós végű bot ([[lituus]]) volt. Az új augurokat kezdetben maga a collegium adoptálta, majd Kr. e. 104–81 között gyűlésen választotta meg az a 17 [[tribus]], amelyet sorshúzással választottak ki a 35-ből. Az augurok tisztsége élethossziglan tartott.▼
 
▲A hagyomány szerint Romulus által alapított papi testület. A királyok korában hárman, I. e. 300-ban kilencen voltak, (4 [[patrícius]], 5 [[plebejus]]),. i Az új augurokat kezdetben maga a collegium adoptálta. I. e. 81-ben [[Lucius Cornelius Sulla|Sulla]] 15-re, majd [[Caesar]] 16-ra növelte a testület számát. AzPolitikai augurbefolyásuk viseleteoly skarlátnagy csíkosvolt, [[togahogy trabea]]a éslegelőkelőbb görbe,férfiak kacskaringóstörekedtek végűa bottisztségre. ([[lituus]])Kr. volte. Az104-től újjelölés augurokatután kezdetbenéletfogytiglani magaszolgálatra aválasztották collegiumőket. adoptálta, majd KrI. e. 104–81 között gyűlésen választotta meg az a 17 [[tribus]], amelyet sorshúzással választottak ki a 35-ből. Az augurokúj tisztségepap élethossziglanfölavatását inauguratio-nak tartottnevezték.
Az augurok a Kr. e. 1. sz. végén elvesztették tekintélyüket. [[II. Constantinus római császár]] császár főbenjáró bűnnek minősítette. [[Flavius Valens római császár]] egy összeesküvés kapcsán 371: a jósokat, asztrológusokat kivégeztette.
A tisztség a 300-as évek végéig létezett.
 
Az augur az előírt tárgyak, jelek – főleg a madarak röpte, viselkedése – alapján állapította meg, hogy vajon a tervezett vállalkozást helyeslik-e az istenek vagy sem, akár háborúról, új törvényről, vagy bármilyen más államügyről, beleértve a választásokat is volt szó.
 
== A jóslás menete ==
5 jelből olvasták ki az isteni szándékot:▼
 
A magisztrátus fölszólítására az augur először kijelölte a megfigyelés helyét. Ezek olyan magaslaton voltak, ahonnan jó kitekintés volt a tájra. Kiválasztva a helyet É-D, K-Ny irányába 2-2 párhuzamos vonalat húzott, s az így körülírt négyszöget megfelelő imával (effatum) fölszentelte. E tér fölötti rész egészen az égig lett a templum, melynek közepén az augur cölöpökkel, deszka és vászon kerítéssel sátrat vert; a bejárata D-re nézett. Éjfél körül v. pirkadatkor a magisztrátus kíséretében fölment a jóslás helyére, a derült ég és a szélcsend alapfeltétele volt tevékenységének.
1. Signa ex avibus. Ez volt a tulajdonképpeni auspicium. Egy madár puszta feltűnése, megjelenése isteni szándékot nyilvánított ki, mely az egyén tettének jogosságát igazolta vagy elítélte.▼
A sátor előtt ült le az augur, fejét betakarta, elmondta a jelkérő formulát és várni kezdett. Mivel az augur arccal D felé fordult, Nyugat, a sötétség égtája a jobb, míg kelet a világosság égtája, a bal keze felől esett, ezért a rómaiak a balról jövő jeleket kedvezőnek, a jobbról jövőket kedvezőtlennek tartották.
 
== A jelek értelmezése ==
2. Signa ex caelo: Az égen feltűnő jelek, mint a villám vagy mennydörgés, melyek csak akkor voltak érvényesek, ha bizonyos helyről figyelték meg.▼
Az augurok a madarak és más jelek megfigyelésével nem a jövőt keresték, hanem az istenség tetszését, ill. nem-tetszését kutatták egy-egy vállalkozásukra vonatkozóan.
A madarakat két osztályba sorozták: olyanokra, amelyek hangjukkal adtak jelt, mint például a holló, bagoly, varjú, harkály, kakas és olyanokra, amelyeknek repülése és száma volt a jóslás alapja, mint a sas, ölyv, galamb, gém.
 
▲5 jelből olvasták ki az isteni szándékot:
3.Signa ex tripudiis. A szent csirkék evése során ellesett jelek. Különösen háborúk esetén alkalmazták
 
4. Signa pedestria. A kígyók csúszásából vagy a négylábú állatok futásából, dobogásából ellesett jelek.▼
 
▲1.# Signa ex avibus. Ez volt a tulajdonképpeni auspicium. Egy madár puszta feltűnése, megjelenése isteni szándékot nyilvánított ki, mely az egyén tettének jogosságát igazolta vagy elítélte.
5. Signa ex diris. A véletlen, szokatlan, megrendítő esetekben megnyilvánuló jelek, pl: tüsszentés, tárgy leejtése, nyavalyatörős ember hirtelen összeroskadása. Ezek mindegyike intő jelnek számított.▼
▲2.# Signa ex caelo: Az égen feltűnő jelek, mint a villám vagy mennydörgés, melyek csak akkor voltak érvényesek, ha bizonyos helyről figyelték meg.
#Signa ex tripudiis. A szent csirkék evése során ellesett jelek. Különösen háborúk esetén alkalmazták. Jó jelnek számított, ha gyorsan szaladtak ki a ketrecből és mohón kapkodták a szemeket, rossznak, ha csak lassan tették ezt, v. ki sem jöttek a ketrecből.
▲4. #Signa pedestria. A kígyók csúszásából vagy a négylábú állatok futásából, dobogásából ellesett jelek.
▲5. #Signa ex diris. A véletlen, szokatlan, megrendítő esetekben megnyilvánuló jelek, pl: tüsszentés, tárgy leejtése, nyavalyatörős ember hirtelen összeroskadása. Ezek mindegyike intő jelnek számított.
 
A kedvező auspiciumnak nunciatio, a kedvezőtlennek obnunciatio volt a neve, a magisztrátusnak mindkettőhöz igazodnia kellett.
A császárok idején a jóslatkéréseket már nem tartották komoly szertartásnak.
 
==Források==
*{{RómTK|67}}
* [http://lexikon.katolikus.hu/J/j%C3%B3sl%C3%A1s.html Magyar Katolikus Lexikon > J > jóslás]
 
{{portál|ókor||Ókori Róma| }}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Augur”