„Második champagne-i csata” változatai közötti eltérés

a
Bottal végzett egyértelműsítés: Balkán –> Délkelet-Európa
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Nyugati front –> Nyugati front (első világháború))
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Balkán –> Délkelet-Európa)
 
==Stratégia==
Az antant hadvezetése úgy gondolta, hogy a központi hatalmakat hamarosan sikerülhet a végkimerülés szélére taszítani. Németország és szövetségeseinek csapatai szerte-szét szóródtak [[Európa|Európában]], az antant csapatai minden fronton számbeli fölényben voltak velük szemben. Az [[1915]] júliusában megtartott vezetői értekezleten egyeztették az antant államai támadási terveiket. Úgy határoztak, hogy szeptember és október napjaiban egyidejű és összehangolt támadássorozatba kezdenek nyugaton, keleten és az Isonzó mentén. A hadművelet célja, hogy végleg kimerítsék [[Németország]] katonai erejét, illetve hogy a háború folytatásához kedvezőbb fronthelyzetet harcoljanak ki. Ha a hadműveletek sikerrel járnak, akkor az antant reményei szerint Bugária, és Románia csatlakozik az Antanthoz, megnyitván ezzel egy új [[balkánDélkelet-Európa|balkáni]]i frontot és végleg elvágva Törökországot szövetségeseitől.
 
A nyugati fronton támadásra kijelölt helyek egyike '''Champagne''' régió volt. A Champagne-ban végrehajtandó áttörés célja nem a német hadsereg végleges legyőzése, hanem a [[Párizs]]hoz még mindig veszélyesen közel húzódó délnyugati kiszögelés levágása volt. A támadó francia alakulatoknak az áttörés után északnyugatra kellett fordulniuk, hogy az [[Artois]]-ból [[III. artois-i csata|támadó]] angol csapatokkal egyesülve [[Belgium]] határára szorítsák vissza a császári csapatokat.
117 228

szerkesztés