„Szászrégen” változatai közötti eltérés

[[1228]]-ban [[II. András magyar király|II. András]] király egyik alapítólevelében, ''Regun'' néven említik először, habár a város stratégiai fekvése, és védelmi rendszerei azt valószínűsítik, hogy sokkal régebben, [[I. László magyar király|I. László]] idejében alapították. A város már a [[13. század]] második felében a Tomaj és Kacsik családok központja, és a Magyar Korona által nekik adományozott földekre kezdődik meg a [[Tomaj nemzetség]]beli Dénes által a [[szász]] kézművesek betelepítése. A [[13. század]] második felében már uradalmi központ, [[1330]]-tól esperesség székhelye. A [[14. század]]ban felépül [[gótika|gótikus]] [[evangélikusok|evangélikus]] temploma, mely a legnagyobb templom a környéken. A [[15. század]] elején [[mezőváros]]i státust kapott. [[1427]]-től vásártartási joga van, évente négy országos vásárral. [[1564]]-ben a császáriak, [[1603]]-ban [[Giorgio Basta|Basta]] hadai, [[1661]]-ben a török-tatár seregek pusztították. Magyarrégenben létesült [[1725]]-ben a legrégebbi magyar [[reformátusok|református]] iskola.

Itt választották erdélyi fejedelemmé [[1661]]. [[január 1.|január 1-jén]] [[Kemény János (erdélyi fejedelem)|Kemény János]]t. [[1848]]. [[november 2.|november 2-án]] a helyi [[székelyek]] és [[erdélyi szászok|szászok]] közt kitört harcokban a város a lángok martaléka lett. A város a [[20. század]]ban egykori szász jellegét teljesen elvesztette, a kivándorolt szászok helyére románok telepedtek.