„Keleti-főcsatorna” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Erdei Ferenc –> Erdei Ferenc (szociológus)
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Benedek Pál (egyértelműsítő lap) –> Benedek Pál (mérnök)
8. sor:
[[1727]]-ben Ternyey János főintézőt egy Tiszadobnál kiinduló, a [[Méhes-ér]], a [[Vörösnádasfok]] és [[Mélyvölgy]] nevű vízereken át a Debrecen melletti [[Debrecen városrészei#Korábban önálló települések |Szepes pusztán]] húzódó, majd a [[Berettyó]]n át a [[Sárrét (Tiszántúl)|Sárrétig]] haladó hajózható csatorna megvalósítási terveinek kidolgozásával bízta meg a Magyar Királyi Kamara. A tervek el is készültek, azonban a csatorna nem épült meg [[1764]] után sem, amikor ismét felvetődött a csatornaépítés gondolata. Ezekkel a tervekkel elsősorban a sószállítást szerették volna könnyebbé tenni a korszakban mocsaras területen.<ref name = "szoboszlo kk"/>
 
Az [[1863]]-as aszályt követően már öntözőcsatorna építése került szóba. [[Herrich Károly]] miniszteri tanácsos három<ref group="megj">más források szerint tíz, lásd [http://www.civaqua.hu/tortenet.html]</ref> tervet dolgozott ki, mindhárom csatorna a main Keleti-főcsatornához hasonlóan Tiszalöknél indult volna, azonban déli végpontja [[Öcsöd]]nél, [[Mezőtúr]]nál vagy [[Gyomaendrőd|Gyománál]] lett volna. Herrich terveiben még nem, de az évtized második felében felszólaló mérnökök ([[James Abernethy]] és [[Benedek Pál (egyértelműsítő lapmérnök)|Benedek Pál]]) javaslataiban már szerepelt egy tiszai duzzasztómű terve is.<ref name = "szoboszlo kk"/>
 
A következő viszonylag csapadékosabb évtizedek alatt azonban lassan feledésbe merültek ezek a törekvések, azokat csak a [[20. század]] elején elevenítették fel. Egy 1907-ben született terv szerint 157 km-es öntöző- és hajózócsatornát építettek volna a Hajdúháton. Ennek 10,7m³/s-os vízhozama 11 500 ha öntözését tudta volna biztosítani, és évi 1 millió tonna áru vízi szállítására lett volna alkalmas.<ref name = "A HTVR története">{{cite web|url=http://www.civaqua.hu/tortenet.html|title=A HTVR története|publisher=Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság|date=|accessdate=2011-04-03}}</ref>