„Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzet” változatai közötti eltérés

A Szatmár-Beregi tájon két vulkáni kúppal is találkozhatunk. Az egyik a [[Barabás]] melletti [[Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület|Kaszonyi-hegy]], a másik a [[Tarpai Nagy-hegy]] vulkáni kúpja. A beregi tőzegmohás lápok ([[Bábtava]], [[Nyírestó]], [[Zsid-tó]]) a hazai természetvédelem kiemelt fontosságú objektumai, mivel nagyon speciális mikroklimatikus viszonyok szükségeltettek létrejöttükhöz a magyar [[Alföld]]ön. A tőzegmohás lápok között a [[Nyíres-tó]], amely dagadóláp, unikális értéket képvisel hazánkban, mivel egész Közép-Európában ennek az élőhelynek ez a legdélebbi alföldi előfordulása. A [[BockerekBockereki-erdő]] a benne lévő vizes élőhelyekkel, és a hozzá kapcsolódó fáslegelővel együtt szintén kiemelkedő értékű élőhelyegyüttes. A Közép-Beregi sík igen változatos és izgalmas képet nyújt az arra járóknak. A tájat a történelmi időkben főként a víz (a [[Tisza]] és mellékfolyói) formálta, majdnem teljes területét erdő borította, ami lápokkal, mocsarakkal, rétekkel mozaikolt. Alkalmazkodva a helyi adottságokhoz az emberek főként extenzív mezőgazdálkodással foglalkoztak. A XVIII. században azonban elkezdődött a természeti javak intenzívebb hasznosítása, melynek eredményeképp megritkultak és feldarabolódtak az erdők, a vizes élőhelyek is kisebb területre szorultak vissza. Mindezek ellenére a terület napjainkban is gazdag védendő természeti értékekben.