„Electrecord” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Szabó Csaba –> Szabó Csaba (zeneszerző)
12. sor:
Ezt követő magyar verslemezek: ''[[Petőfi Sándor|Petőfi]] a hídon'' (1974, [[Banner Zoltán]]),'' A kor falára'' (1975, [[Kovács György (színész)|Kovács György]] [[Költészet|vers]]műsora), ''[[Ady Endre|Ady]]'' (1976, [[Varga Vilmos]]), [[Szilágyi Domokos]]: ''Lírai oratórium'' (1977, [[Illyés Kinga]]), ''Mondj igazat!'' (1977, [[Boér Ferenc]] versműsora a [[Korunk]] költészetéből), ''Rejtelmek ha zengenek'' (1978, [[Ádám Erzsébet]] [[József Attila]]-lemeze), [[Székely János (költő)|Székely János]]: ''Dózsa'' (1978, [[Nemes Levente]]), ''Vadrózsa'' (1979, [[Ádám Erzsébet]] népballada-műsora), ''Kék virág'' (1979, Eminescu-versek [[Kiss-Török Ildikó]] és [[Varga Vilmos]] előadásában), ''Ha egyszer hangod támad'' (1979, [[Horváth Imre (költő)|Horváth Imre]] versei a költő és [[Banner Zoltán]] előadásában), [[György Dénes]] szavalóművész egyéni lemeze (1979).'' Vallomások'' címmel [[Muzsnay Magda]] szerkesztett hanglemezt [[Kós Károly (építész)|Kós Károly]] hangját őrző hangszalagokból (1979). Az Electrecord magyar [[mese]]lemezein kiváló [[színész|színművész]]ek és [[rádió]]bemondók szólaltatták meg [[Benedek Elek]] és [[Ion Creangă]] remekeit, valamint magyar népmeséket. Eddig egy 17 cm-es lemezt gondozott a [[Napsugár (gyermeklap)|Napsugár]] szerkesztősége, amelyen [[Kányádi Sándor]] maga olvas föl [[gyermek]]verseiből (1977).
 
Az Electrecord és az [[Kolozsvári Állami Magyar Opera]] együttműködése [[Kálmán Imre]] ''Marica grófnő''jének keresztmetszet-fölvételével kezdődött (1969), 1973-ban [[Erkel Ferenc|Erkel]]-lemezzel folytatódott; majd a vezető énekművészek kollektív [[Opera (színmű)|opera]]- és operettária-lemeze és [[Kónya Dénes]] egyéni nagylemeze jelent meg. A [[marosvásárhely]]i népi együttes – amelynek kórusa az 1970-es évektől a filharmónia keretébe tartozott – 1973 óta több nagylemezen örökítette meg [[Birtalan József]], [[Csíky Boldizsár]], [[Hencz József]], [[Kozma Mátyás]], [[Márkos Albert (zeneszerző)|Márkos Albert]], [[Szabó Csaba (zeneszerző)|Szabó Csaba]], [[Winkler Zoltán]] és [[Zoltán Aladár]] népzene-földolgozásait. ''A Szolgáld a hazát!'' (1973) romániai magyar zeneszerzők hazafias kóruslíráját mutatta be.
 
A [[1970-es évek]] első felében a [[Román Televízió]] magyar szerkesztősége is fölzárkózott az Electrecord állandó munkatársai közé. Munkatársai, [[Boros Zoltán (rendező)|Boros Zoltán]] és a később hozzá csatlakozó [[Simonffy Katalin]] számos könnyű- és népzenei kiadvány hangfölvételét szerkesztették. A népzenekari kíséretes népdallemezek sorában [[Barabás Kásler Magda]] ''Csángó népdalok'' és ''Sziki lakodalmasok'' c. 17 cm-esei tűntek föl új minőségükkel (1974). Jelentős fordulatot jelentett a [[tánc]]házlemez ([[1980]]). [[Kallós Zoltán]] ''Új guzsalyam mellett'' c. monográfiájának (1973) lemezmelléklete és a [[Demény Piroska (zenetanár)|Demény Piroska]] szerkesztette ''Mezőségi hangszeres népzene'' (1978; mindkettő 17 cm-es) mint falusi közlők hiteles előadását megörökítő kiadvány az [[Almási István (néprajzkutató)|Almási István]] szerkesztésében a hat nagylemeznyi ''Romániai magyar népzenei antológia'' előzménye.
18. sor:
A könnyűzenében a megjelent kislemezek és két kollektív nagylemez, a ''Siculus '72'' (1974) és a ''Zenés karaván'' (1977) e zenefaj stílus- és értékbeli sokféleségét illusztrálja; a skála a kommersz idiómától a folkig, más irányban a beatig vagy az irodalmi [[sanzon]] hagyományait folytató népszerű dalig terjed (utóbbi műfajban [[Boros Zoltán (rendező)|Boros Zoltán]] szerzeményei jelentősek). Önálló nagylemeze van az egy személyben szövegíró, zeneszerző és énekes színésznek, [[Kisfalussy Bálint]]nak, a [[Beat zene|beat]]ben saját hangot talált [[nagyvárad]]i [[Metropol]]nak (1978), valamint [[Józsa Erika]] és [[Horváth Károly]] (később további közreműködőkkel bővült) kettősének (''Kettőspont'', 1978), amely népzene-közelben fogant folkszámaival e műfaj hazai csúcsszintjét képviseli.
 
Romániai magyar zeneszerzők alkotásából 1972-ben jelent meg először külön szimfonikus nagylemez. Azóta nemcsak a hazai zene külföldön is nagyra becsült legkiválóbbjai közé számító [[Oláh Tibor (zeneszerző)|Oláh Tibor]] műveit, hanem [[Csíky Boldizsár]], [[Demián Vilmos]], [[Jodál Gábor]], [[Kozma Mátyás]], [[Márkos Albert (zeneszerző)|Márkos Albert]], [[Szabó Csaba (zeneszerző)|Szabó Csaba]] és [[Zoltán Aladár]] szimfonikus zenéjét is terjeszti az Electrecord. [[Barabás Kásler Magda|Barabás Kásler Magdával]] is készítettek egy dallemezt.
 
1977-től az Electrecord magyar [[Magnókazetta|magnókazettákat]] is forgalmazott ([[népzene]], [[könnyűzene]], [[mese|mesék]]).