„Augur” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Története: késöi történések |
|||
4. sor:
== Története ==
A madárjóslás már az [[etruszkok]] által művelt tevékenység volt. Az ókori görögök is művelték.
A hagyomány szerint Romulus által alapított papi testület. A királyok korában három majd négy patrícius töltötte be a tisztséget. I. e. 300-ban a Lex Ogulnia törvény alapján kilencen lettek, (4 [[patrícius]], 5 [[plebejus]]). Az új augurokat kezdetben maga a collegium adoptálta. I. e. 81-ben [[Lucius Cornelius Sulla|Sulla]] 15-re, majd [[Caesar]] 16-ra növelte a testület számát. Politikai befolyásuk oly nagy volt, hogy a legelőkelőbb férfiak törekedtek a tisztségre. I. e. 104-től jelölés után életfogytiglani szolgálatra választották őket. I. e. 104–81 között gyűlésen választotta meg az a 17 [[tribus]], amelyet sorshúzással választottak ki a 35-ből. Az új pap fölavatását inauguratio-nak nevezték.
[[II. Constantius római császár]] 356-ban a [[kereszténység]] elveinek megfelelően a madárjóslást mint a többi pogány szertartást főbenjáró bűnnek minősítette, bár ezt akkoriban még nem tudták birodalomszerte betartatni. [[Flavius Iulianus római császár]] 361-363 közötti rövid uralkodása idején a régi vallásokat ismét a kereszténységgel egyenrangúnak minősítette. [[Flavius Valens római császár]] egy összeesküvés kapcsán 371-ben a jósokat, asztrológusokat kivégeztette. [[Nagy Theodosius]] római császár
| |||