„Augur” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Források: commonskat |
lituus kép a dénárról |
||
13. sor:
Az augurium vagy auspicium maga a madárjóslat. A jóslások alapja valamely jó vagy rossz isteni előjel (prodigium) bekövetkezése, azaz szokatlan vagy megmagyarázhatalan környezeti jelenség, melyből az istenek szándékára lehet következtetni egy üggyel kapcsolatban. A lituus – a madárjósok csomótlan, görbe botja a jóslások fontos kelléke, mert ezt mutatópálcaként használva nagyobb csoportok is nyomon követhették a jóslás folyamatát. A jóslások felszentelt (inauguratio) helyen zajlottak, ahonnan általában jó kilátás nyílt, és gyakran oltár is található volt.
Egyszerűbb ügyekben a jós a jellegzetes görbe botjával, a lituus-sal botjával megjelölte az égtájak határait, elmondta az égtájak aktuális jelentését majd hangos fohásszal kért egy vagy több istent, hogy adjanak jelet. Ezután figyelték, merről tűnnek fel madarak, vagy valamely égi jel, például dörgés.
Állami ügyekben a magisztrátus fölszólítására az augur először kijelölte a megfigyelés helyét. Ezek olyan magaslaton voltak, ahonnan jó kitekintés volt a tájra. Kiválasztva a helyet É-D, K-Ny irányába 2-2 párhuzamos vonalat húzott, s az így körülírt négyszöget megfelelő imával (effatum) fölszentelte. E tér fölötti rész egészen az égig lett a templum, melynek közepén az augur cölöpökkel, deszka és vászon kerítéssel sátrat vert; a bejárata D-re nézett. Éjfél körül v. pirkadatkor a magisztrátus kíséretében fölment a jóslás helyére, a derült ég és a szélcsend alapfeltétele volt tevékenységének.
23. sor:
== A jelek értelmezése ==
[[Fájl:RSC 0004a.6.jpg|bélyegkép|jobb|200px|I.e. 42-ből származó dénár, a hátoldalán a kancsó mellett a madárjósok botja, a lituus]]
Az augurok a madarak és más jelek megfigyelésével nem a jövőt keresték, hanem egy aktuális tervükre vonatkozóan keresték az istenek megerősítését. Az augur vagyis madárjós jósolt rendkívüli égi jelekből (napfogyatkozás, csillaghullás, szivárvány stb.). A madarakat két osztályba sorozták: olyanokra, amelyek hangjukkal adtak jelt, mint például a holló, bagoly, varjú, harkály, kakas és olyanokra, amelyeknek repülése és száma volt a jóslás alapja, mint a sas, ölyv, galamb, gém.
| |||