„Dom Mintoff” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
42. sor:
==Politikai pályája==
[[1944]]-től volt a Máltai Munkáspárt tagja. [[1949]]-ig számos pozíciót betöltött a gyarmati közigazgatásban. [[1947]]-től miniszterelnök-helyettes, ám szélsőségesen szocialista nézetei ellenállást váltottak ki a konzervatívabb pártvezetésben, ezért végül lemondott. [[1955]]-ben aztán heves kampány után a párt vezetőjévé választották. Ugyanabban az évben miniszterelnök is lett, ezzel ő volt hivatott tisztázni Málta viszonyát [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniával]]. Mintoff az integráció mellé állt: Málta legyen az Egyesült Királyság szerves része, és küldjön képviselőket a brit parlamentbe. Amikor a kiírt népszavazás elbukott, pozíciója megingott, és [[1958]]-ban lemondott. Eközben összetűzésbe keveredett a máltai érsekkel is az [[Római katolikus egyház|katolikus egyház]] szerepével kapcsolatban, és [[1962]]-ben eltiltották a szentségek vételétől is. Abban az évben a keresztény választók elsöprő többséggel a Nemzeti Pártnak szavaztak bizalmat, ez hét évig így maradt.
[[1964]]-ben a köztársaság kikiáltásán sem jelent meg, így tiltakozva a britek elnyújtott jelenléte ellen. Később belátta, hogy mindez taktikai hiba volt, ezért kitartóan igyekezett jó kapcsolatot kialakítani az egyházi személyiségekkel. Kilenc ellenzékben töltött év után a Munkáspárt [[1971]]-ben megnyerte a választásokat, és Mintoff ismét miniszterelnök lett. [[1974]]-ben Málta köztársaság lett, és Mintoff szokatlan külpolitikába kezdett: jó viszonyt ápolt a [[Szovjetunió]]val, [[Kína|Kínával]] és különböző arab államokkal. Közülük a legfontosabb [[Moammer Kadhafi|Kadhafi]] [[Líbia|Líbiája]] volt, hiszen csupán 300 kilométerre van Máltától, bár a viszonyt rontotta a kontinentális talapzatból kitermelhető olaj fölötti fennhatóság kérdése.
[[1979]]-ben lejárt a britek bérlete a katonai bázisokra, és Mintoff olyan feltételeket szabott a hosszabbításra, hogy a Royal Navy kivonult Máltáról. [[1981]]-ben újra szembekerült az egyházzal, és a szavazók ismét a Nemzeti Pártnak szavaztak többséget. A parlamentben azonban egyetlen hellyel többet tartottak meg, így Mintoff kisebbségben is a helyén maradhatott. A növekvő ellentétek miatt azonban [[1984]]. decemberében lemondott. [[1987]]-ig még Karmenu Mifsud Bonniċi miniszterelnök tanácsadója volt. Parlamenti székét még egy évtizedig megtartotta. [[1998]]-ban a munkáspárti Alfred Sant miniszterelnök egy indítványa az ő mindent eldöntő szavazatával bukott meg, ezért támogatottság híján új választásokat kellett kiírni. Ekkor vonult vissza a politikától, bár
==Kitüntetései==
| |||