„Dom Mintoff” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
kisebb javítások és kiegészítések |
||
36. sor:
| lábjegyzet =
}}
'''Dom Mintoff''' (eredetileg ''Duminku Mintoff'', angolul ''Dominic Mintoff'' ([[Bormla]], [[1916]]. [[augusztus 6.]] – [[Tarxien]], [[2012]]. [[augusztus 20.]]<ref> http://www.euronews.com/newswires/1630122-maltas-former-prime-minster-dom-mintoff-dies-at-96/</ref>) máltai politikus, 1955-1958 és 1971-1984 [[Málta]] miniszterelnöke. Közismert beceneve ''Il-Perit'' ("építész").
==Civil élete==
A [[Brit Királyi Haditengerészet|Royal Navy]] egyik szakácsa, Lawrence Mintoff és Concetta Farrugia fiaként született. [[1936]]-ban belépett a [[Munkáspárt (Málta)|Máltai Munkáspártba]], amelynek [[1937]]-től [[1939]]-ig főtitkára volt. A [[Msida#University of Malta|máltai]] és az [[oxford]]i egyetemen tanult, majd a [[II. világháború]] idején hadimérnökként dolgozott a British War Office-nál, amíg [[1943]]-ban hazatért szülőhazájába. Ettől az évtől részt vett a Munkáspárt újjászervezésében. Politikai pályája egy fél évszázadon ívelt át, miközben részt vett az ország függetlenné majd köztársasággá válásának, és a britek kivonulásának előkészítésében. [[1998]]-ben vonult vissza, azóta [[tarxien]]i otthonában
2012. augusztus 20-án hunyt el Tarxienben.
==Politikai pályája==
[[1944]]-től volt a Máltai Munkáspárt tagja. [[1949]]-ig számos pozíciót betöltött a gyarmati közigazgatásban. [[1947]]-től miniszterelnök-helyettes volt, ám szélsőségesen szocialista nézetei ellenállást váltottak ki a konzervatívabb pártvezetésben, ezért végül lemondott. [[1955]]-ben aztán heves kampány után a párt vezetőjévé választották. Ugyanabban az évben miniszterelnök is lett, ezzel ő volt hivatott tisztázni Málta viszonyát [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniával]]. Mintoff az integráció mellé állt: Málta legyen az Egyesült Királyság szerves része, és küldjön képviselőket a brit parlamentbe. Amikor a kiírt népszavazás elbukott, pozíciója megingott, és [[1958]]-ban lemondott. Eközben összetűzésbe keveredett a máltai érsekkel is
[[1964]]-ben a köztársaság kikiáltásán sem jelent meg, így tiltakozva a britek elnyújtott jelenléte ellen. Később belátta, hogy mindez taktikai hiba volt, ezért kitartóan igyekezett jó kapcsolatot kialakítani az egyházi személyiségekkel. Kilenc ellenzékben töltött év után a Munkáspárt [[1971]]-ben megnyerte a választásokat, és Mintoff ismét miniszterelnök lett. [[1974]]-ben Málta köztársaság lett, és Mintoff szokatlan külpolitikába kezdett: jó viszonyt ápolt a [[Szovjetunió]]val, [[Kína|Kínával]] és különböző arab államokkal. Közülük a legfontosabb [[Moammer Kadhafi|Kadhafi]] [[Líbia|Líbiája]] volt, hiszen csupán 300 kilométerre van Máltától, bár a viszonyt rontotta a kontinentális talapzatból kitermelhető olaj fölötti fennhatóság kérdése.
[[1979]]-ben lejárt a britek bérlete a katonai bázisokra, és Mintoff olyan feltételeket szabott a hosszabbításra, hogy a Royal Navy kivonult Máltáról. [[1981]]-ben újra szembekerült az egyházzal, és a szavazók ismét a Nemzeti Pártnak szavaztak többséget. A parlamentben azonban egyetlen hellyel többet tartottak meg, így Mintoff kisebbségben is a helyén maradhatott. A növekvő ellentétek miatt azonban [[1984]]. decemberében lemondott. [[1987]]-ig még Karmenu Mifsud Bonniċi miniszterelnök tanácsadója volt. Parlamenti székét még egy évtizedig megtartotta. [[1998]]-ban a munkáspárti Alfred Sant miniszterelnök egy indítványa az ő mindent eldöntő szavazatával bukott meg, ezért támogatottság híján új választásokat kellett kiírni. Ekkor vonult vissza a politikától, bár
==Kitüntetései==
|