„Armory Show” változatai közötti eltérés

A kiállítás legnagyobb termében francia festményeket és szobrokat helyeztek el. [[Henri Matisse]]-nak három korai munkáját elhelyezték az „'''R'''” jelű teremben is, fontos alkotásai itt szerepeltek. A kritikusok ebből a teremből jobbára csak Matisse és [[Constantin Brâncuși]] műveivel foglalkoztak. Matisse képeit sértőnek, erkölcstelennek és romlottnak tartották. Érdekes, hogy még Harriet Monroe, chicagói költő és laptulajdonos is milyen elítélő véleménnyel volt ''(„a legszörnyűbb gonoszság, amit valaha is elkövettek művészet címén”)'', pedig amikor a kiállítás Chicagóba érkezett, már dicsérő hangon szólt Matisse-ról. A teremben a ''Kék akt'', a ''Jólét II'' és az ''Aranyhal és szobor'' volt kiállítva, és még képzőművész-hallgatók is a kiállítás legmegdöbbentőbb és leginkább istenkáromló festményeinek tartották. Ilyen jelzők forogtak közszájon: a művészet gyilkosa, festői gyújtogatás, a színek totális degenerációja, általános esztétikai aberráció stb. Matisse-t nagyon felzaklatta a közönség ilyen reakciója, és egy interjúban azt bizonygatta az amerikaiaknak, hogy ő egy teljesen normális ember, hűséges férj és apa, aki színházba jár. A „'''H'''” terem további festő kiállítói között voltak [[Henri Manguin]], [[Albert Marquet]] ''(Sainte Adresse)'', Charles Camoin, Emile Charmy és [[Georges Rouault]] ''(Parádé)'', többnyire [[Fauvizmus|fauvista]] alkotásokkal. Sajátos, hogy [[Georges Braque]] is szerepelt egy korai, fauvista stílusú képével ''(Kikötő Anvers-ben)'', de azt az „'''I'''” teremben helyezték el. A legtöbb kiállított [[Fauvizmus|fauvista]] festmény [[tájkép]] volt, némelyik alakokkal (Othon Friesz: ''Tájkép fürdőzőkkel'', Girieud: ''Hommage á Gauguin''), és volt még pár [[csendélet]] is. A fauvista képek nagy száma mellett talán meglepő lehet, miért váltottak ki Matisse festményei ilyen vitát.

 

 

=== „I” terem: francia festészet és szobrászat ''(kubista terem)'' ===