„Fehér Ferenc Precíziós Mechanikai és Gépműhelye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
sl |
bővítés |
||
1. sor:
{{tataroz}}
[[Fájl:Fehér-gyár.jpg|bélyegkép|250 px|Fehér Ferenc Precíziós Mechanikai és Gépműhelye [[Kispest (történelmi település)|Kispest]]en]]
[[Fájl:EKM gyarudvar.jpg|bélyegkép|250 px|A gyár udvara]]
A hazai
== Története ==
A Murányi-utcai műhely, a háborúban megsérült nyomdai kézi- és gépi számozógépek, perforáló szerszámok, fényképező-és mozigépek, gyógyszergyári pasztillázógépek, valamint egyetemek, intézetek laboratóriumi eszközeinek javításával foglalkozott. Az üzem fejlesztéséhez szerszámgépekre volt szükség, de erre még nem volt elég tőkéje. Fehér öntő-, lakatos-, esztergályos kisiparosokból alkalmi szövetkezetet szervezett, és ezekkel együttműködve bővítette gépparkját. Így lehetősége volt a külföldi Mono- és a Lyno típusú szedőgépek pótalkatrészeinek hazai gyártására. A Fehér által szerkesztett szalag perforáló géppel megoldódott a Mono szedőgépek papírtekercseinek hazai előállítása. 1925-ben az Országos Ipari Tárlaton részt vett kiállításán, Nagy Aranyéremmel tüntették ki A nyomdaipar részére elvállalta az eddig külföldről beszerzett gépi számozógépek készítését, amelyekkel az 1 Koronás bankjegyek és kötvények számozása történt. 1926-ban az Országos Iparegyesület közgyűlésén szakmai tevékenységét Ezüst-éremmel tüntették ki. Az Államnyomda által készített magyar a posta és az illetmény bélyegek perforáló szerszámait 1926-1938-ig a Fehér cég készítette.
Fehér jó szakmai kapcsolatban volt [[Szvetics Emil]] elektromérnökkel, aki akkoriban a [[Telefonhírmondó]] igazgatója volt, és később a Rákóczi-út 22 sz. alatt önálló elektrotechnikai laboratóriumot nyitott. A Posta részére mikrofonok, hallgatók, papír kondenzátorok, [[Lengőtekercses műszer|Deprez rendszerű]] mutatós műszerek és kábelmérőhidak készítésével foglalkozott. Az 1925-ben megindult hazai rádiózás kedvező munka-lehetőséget jelentett. Fehér a kezdeti kristálydetektoros rádióvevők házi összeállításához kis építőszekrényeket készített. Mindkét vállalkozás számára kedvezően hatott a [[lakihegyi adótorony|lakihegyi adóállomás]] megépítése.
Fehér kapcsolatot tartott fenn az Amerikában élő Gáti Béla nyugdíjas elektromérnökkel, aki korábban a [[Posta Kísérleti Intézet]]ben a főnöke volt. A nagyfrekvenciás mérésekre alkalmas szabadalmazott Gáti féle Barreteres mérőberendezésekből [[Japán]]ba és [[Olaszország]]ba is szállítottak.
Szvetics 1926-ban történt halála után, Fehér 1927-ben az özvegyétől 10 évi részletre megvette a Szvetics műhelyét és laboratóriumát. 1928-ban a Murányi-utcai műhelyével átköltözött a Rákóczi út 22. sz IV. emeleti jól felszerelt műhelybe és laboratóriumba. A vétellel jelentősen bővült a géppark és a gyártói profil. Nem adta fel Sztevics üzletkörét, a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]]-ot és a [[Magyar Posta Zrt.|Postát]]. Az új műhelyben eddig a Posta részére készített papír kondenzátorok gyártását megszüntette, mert a rádiók gyártásához a nagy tételben szükséges [[kondenzátor]]ok sorozatgyártásához új modern gépeket kellett volna beszerezni. Korszerű formában új függőszálas tükrös [[galvanométer]]ekkel készültek a Szvetics féle kábel mérőhidak. A Standard Villamossági laboratóriuma részére [[villamos ellenállás mérése#Wheatstone-híd|Wheatsone]]- [[villamos ellenállás mérése#Thomson-hid|Thomson mérőhidak]], [[Normálellenállás|etalon ellenállások]], precíziós ellenállás sorozatok, kapacitás mérőhidak, hullámmérők, nagyérzékenységű függőszálas laboratóriumi műszerek készültek. A rádióamatőrök nagyfrekvenciás méréseihez Fehér kidolgozta a Magyarországon eddig még nem gyártott [[thermó-keresztes műszer]]eket. A gyengeáramú berendezésekhez a régi fémházas műszerek helyett bakelit házas új műszer típusokat kellett kidolgozni, de ezeknek a kifejlesztését és felszerszámozását, a külföldi nagy vállatok (Weston, [[Hartmann & Braun]], [[Magyar Siemens-Schuckert Művek|Siemens-Schuckert]]) nagysorozatban gyártott, kedvező áron importálható műszerei miatt csak lassan fokozatosan lehetett kialakítani. Ugyanakkor a külföldi cégek műszereinek javítását, hitelesítését a gyári szervizek hiányában, a Fehér laboratórium végezte.
A honvédséggel a kezdeti kapcsolatok a kísérletek szintjén [[1927]]-ben indultak meg. [[Jáky József]] (Janicsek József) százados, a [[Ludovika]] tanára Fehérrel közösen folytatta kísérleteit a [[ballisztika|ballisztikus]] lövedéksebesség-mérőhöz. Itt kísérletezték ki a [[galvanométer|ballisztikus galvanométer]]t is, melynek sorozatgyártását [[1931]]-től a [[Gamma (gyár)|Gammában]] indították be. Fehér jól számított, a [[Sönt ellenállás|sönt]]öket a gyártáshoz cége szállította.
17 ⟶ 19 sor:
Az [[1929]]–[[1933]]. évi [[nagy gazdasági világválság]] súlyosan érintette a céget. Kényszerűségből újra gyártottak nyomdaipari termékeket, gyógyszeripari préseket, [[mikroszkóp]]okat, [[spektroszkóp]]okat, Thomson hidakat, [[ellenállás dekád]]okat. Fehér műhelyét 1930 októberében az V. kerület Váci út 26. alá helyezte át. A felfelé ívelés 1935 körül következett be. Újra gyártott viszkozimétereket és kis műszereket. A cég 1936-ban újra kapcsolatba került a honvédséggel. Angol légifényképező berendezéseket javított, majd [[Olaszország|olasz]] gyártmányokat. (fotógéppuska) A javítások során merült fel a hazai tervezésű fotógéppuska megalkotásának gondolata, melyet csak a [[második világháború|II. világháború]] alatt fejlesztettek ki.
A nyomdaipar még mindig jelentős megrendelésekkel halmozta el a Fehér céget, mely már kinőtte a Váci úti műhely kereteit. Ekkor Fehér 1937 októberében [[Kispest (történelmi település)|Kispest]]re költözött egy 1000
Az [[1938]]. évi [[berlin]]i nemzetközi kiállításon a kiállítás nagydíját is elnyerte. (Szvetics-rendszerű tükrös [[galvanométer]], olajviszkoziméter.)
| |||