Az uralkodók eltávozása után [[1870]]-ben a palotát [[Párizsi Kommünkommün]] hatóságai vettek igénybe ünnepségek és hangversenyek céljára. Így a Maréchaux szalonban tartották meg a kommünárdok koncertjét; [[1871]]. [[május 10.|május 10-én]] a nemzeti gárda sebesültjeinek támogatására tartottak egy hangversenyt, [[május 18.|május 18-án]] pedig három hangverseny is volt, amit óriási tömeg hallgatott. A hangversenyekkel a kommünárdok az uralkodók fecsérlő életmódját akarták a tömegnek bemutatni, hogy előkészíthessék a palotának, mint az uralkodók jelképének tervezett elpusztítását. Bergeret, a palota-bizottság feje kijelentette, hogy ''„Mire a Tuileriák palotájával végzek, abból már csak hamu marad!”''
[[Fájl:Tuileries4.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A palota felégetése idején]]
66. sor:
=== Lebontás ===
[[Fájl:Ruine Tuileries.jpg|250px|bélyegkép|balra|A palota a nagy tűz után a kert irányából nézve]]
A [[Párizsi Kommünkommün|Kommün]] leverése után már [[1872]]-ben számos petíciót nyújtottak be a palota részleges, vagy teljes restaurálását kérve. A tűzvész valójában csak a berendezést, padlókat, a tetőt és az ablakokat pusztította el teljesen, a falak többé-kevésbé épségben maradtak. [[1876]]-ban egy parlamenti tanács elhatározta, hogy a palota maradványait semmiképpen sem fogják teljesen eltüntetni.
A francia parlament alsóháza ''(Chambre des députés)'' sok sok vita után végül [[1879]]-ben mégis a maradványok többségének eltávolítása mellett döntött, így [[1883]]-ban a Flóra pavilon, a Marsan pavilon és két galéria kivételével mindent lebontottak.
