„Vághosszúfalu” változatai közötti eltérés

 

A lakosság főleg mezőgazdasággal, állattenyésztéssel és halászattal foglakozik és foglalkozott a történelem során. A falu két részből áll: a Sorból és a Falu részből. A 'Vághosszúfalu' nevet, az egyik hosszú utcájáról kapta ami, régen szinte az egész falut képezte.

 

A lakosság vagy az elöljárók nevében kiadott leveleket a falu pecsétjével hitelesítették. Hosszúfalu legrégibb pecsétnyomója 1733-ból származik. E pecsét képét ekevas és csoroszlya alkotja. A 18. századból még további két pecsétnyomót ismerünk. Pecsétképünk – némi grafikai eltéréstől eltekintve – azonosak a legrégebbivel, ami a falu mezőgazdasági jelegét szimbolizálja. A pecsétkép változtatására 1802-ben került sor. A mezőgazdasági szimbólumot ekkor a helyi r. katolikus templom védőszentjét ábrázoló pecsétkép: a Szentháromság váltja fel. A pecsét körirata: Hoszufolua 1802 men. A falu ezt a pecsétnyomót a múlt század derekáig használta. Annak ellenére, hogy ez csaknem azonos volt az egyházközség pecsétjével. Ez utóbbi körirata azonban : Sigill. Ecc. Hoszufalensis 1837.<ref>http://194.1.157.25/dlhanadvahom/node/29</ref>

 

== Nevezetességei ==

==Híres emberek==

* Itt született [[1951]]. [[január 29]]-én [[Mészáros Attila]] vegyész, asztrofizikus, csillagász.

 

== Galéria ==

|width=200

|height=100

}}