Aradon 1881-ben alapított s hivatalosan 1882. január 22-én alakult közművelődési egyesület. Az [[I.első világháború]] végéig [[Tabajdy Károly]], [[Varjassy Árpád]], majd [[Dálnoky Nagy Lajos]] volt az elnöke, első titkára [[Márki Sándor]] történész. A Kölcsey Egyesület 1888-ban külön bizottságot alakított az [[1848-491848–49-es forradalom és szabadságharc]] ereklyéinek összegyűjtésére, s megbízásából készült el és jelent meg Arad város és vármegye monográfiája. Kezdeményezésére épült fel 1913-ban a Kultúrpalota, ahol közgyűlésének 1903. évi határozatával a Arad városának adományozott 45 000 kötetes könyvtára és összes gyűjteménye, így az aradi vértanúk emlékanyaga is elhelyezést nyert. Kiadták az aradi vértanúk albumát (1890-1902), [[obeliszk]]kel jelölték meg a kivégzések helyét.
Az [[I.első világháború]] előtt a Kölcsey Egyesület iskolákat segélyezett, tanulókat is jutalmazott, rendszeresen jelentetett meg évkönyveket s a [[Mikszáth Kálmán|Mikszáth]]-alapból aradi írók műveit jutalmazta.
