„Értelmes tervezettség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
133. sor:
A koncepció szemléltetésére Behe az egérfogó példáját használja. Egy [[egérfogó]] számos egymással kölcsönhatásban lévő darabból áll – ilyen a talp, a rugó, illetve az állatra lecsapó drótkeret – melyek közül a szerkezet működéséhez valamennyinek jelen kell lennie.
Bármelyik eltávolítása azzal jár, hogy az egérfogó nem tudja ellátni a feladatát. Ez a megközelítés azonban figyelmen kívül hagyja azt, hogy az evolúció során a szervek funkciója is megváltozhat, ahogy egy "egyszerűsített" egérfogó nem működhet egérfogóként, de például csipesznek alkalmas lehet.
Az intelligens tervezés támogatói szerint a [[természetes kiválasztódás]] nem hozhatott létre egyszerűsíthetetlen komplexitású rendszert, mivel maga a funkció, amin a kiválasztódás végrehajtódhatna, csak akkor jelenik meg, mikor már valamennyi alkatrész a helyén van.
A Behe által eredetileg példaként felhozott biológiai rendszerek, amelyek szerinte<ref> Ezen biológiai rendszerek egyszerűsíthetetlen bonyolultsága vitatott. Lásd Kitzmiller 76–78. o. vagy [http://www.pandasthumb.org/archives/2006/01/ken_miller_webc.html Ken Miller előadásának] 39:30-51:20 szakaszát</ref> egyszerűsíthetetlenül bonyolultak: az [[E. coli]] baktériumok [[flagellum|ostora]], a [[véralvadás]], [[cilia]] és az adaptív [[immunrendszer]]. Ezekkel kapcsolatban azonban rendelkezésre állnak meggyőző modellek és bizonyítékok, amelyek szerint a rendszer lépésről lépésre alakultak ki, úgy, hogy minden lépés szelekciós előnnyel járt.
A kritikusok rámutatnak, hogy az egyszerűsíthetetlen komplexitás érve azzal a feltételezéssel él, hogy a rendszerben jelenleg meglévő szükséges elemek mindig is szükségesek voltak és emiatt nem lehetséges, hogy nem egyszerre, hanem egymás után jelentek meg.
| |||