„Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa” változatai közötti eltérés

Az első ilyen fellépés az 1950-ben kezdődő [[koreai háború]]val kapcsolatos: amikor [[Észak-Korea]] hadserege [[Dél-Korea]] jelentős részét elfoglalta, az [[USA]] a BT összehívását kérte, és ott javasolta [[Észak-Korea]] agresszorrá nyilvánítását, és hogy a BT fegyverrel is lépjen fel [[Dél-Korea]] mellett. A BT-ben [[Kína]] képviseletében ekkor még [[Csang Kaj Sek-sek]] – a már [[Kínai Köztársaság|Tajvan]] szigetére visszaszorított – kormánya vett részt, ezért nem állt ellen a határozatnak [[Kína]]. A [[Szovjetunió]] pedig – később általa is tévesnek ítélt megfontolásból – nem vett részt ebben az időben a BT munkájában, éppen azért, mert így tiltakozott az ellen, hogy [[Kína]] képviseletében a BT-ben a [[Kínai Köztársaság|tajvani]] kormány foglal helyet. Amint a határozathozatal rendjénél említettük, ekkor még vita volt abban a kérdésben, hogy az egyik állandó tag távollétében hozott határozat érvényes-e, de ezt a határozatot érvényesnek tekintették a [[Szovjetunió]] távolléte ellenére. Az így felállított haderő 90%-át az [[USA]] adta. Az [[USA]] mellett – kisebb mértékben – még [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]] és a [[Fülöp-szigetek]] is részt vett a felállításában. A vezetést a Vezérkari Bizottság helyett amerikai tábornok vette át, és a felelősséget is az [[USA]] vállalta az [[ENSZ]] helyett. Mivel [[Észak-Korea]] [[kína]]i önkéntesektől jelentős segítséget kapott, az 1953-as fegyverszüneti megállapodás döntetlen eredménynek tekinthető. Maga az akció ugyanakkor példa a BT közhatalmi szerepére, hiszen nem tagállamot védett meg nem tagállammal szemben.