„Szúfizmus” változatai közötti eltérés

A 17-18. századi Közép-Ázsiában a ''naksbandíja'' rendnek volt igen nagy politikai befolyása, míg Észak-Afrikában ([[1781]]-től) a ''tidzsáníja'' és (a 19. sz. elejétől) a ''szanúszíja'' vett részt az iszlám terjesztésében és a helyi politikában, sőt az utóbbi rend harcolt az olaszok ellen, valamint vezetője lett később [[Líbia]] királya. A ''tidzsáníja'' egyre délebbre tolta az iszlám határait [[Szenegál]] és [[Nigéria]] vidékén, és több tagja erős királyságokat hozott létre Nyugat-Afrikában, ahol a ''kádiríja'' renddel (a legelterjedtebb szúfi testvériséggel) együtt, máig is fontos társadalmi, politikai tényező. A ''bektási derviseknek'' nagy politikai befolyásuk volt az [[Oszmán Birodalom]]ban, mert szoros kapcsolatokat ápoltak a [[janicsár]]okkal. A ''sattáríja'' rend Indiától Jáváig terjedt el, míg a ''csisztíja'' és a ''szuhravardíja'' főként az indiai szubkontinensen működik.

 

 

Napjainkban a szúfizmus újra népszerű, elsősorban a nyugati, diaszpórában élő muszlim fiatalság körében, nem csak a látványos külsőségei miatt,<ref>Amelyek főként Törökországban, Egyiptomban turistalátványosság számba mennek</ref> hanem azért is, mert sokan az iszlám misztikus formáinak felfedezésével és átélésével kívánják erősíteni elveszettnek hitt identitásukat.