Főmenü megnyitása

Módosítások

Nincs méretváltozás ,  7 évvel ezelőtt
a
A tó neve valószínűleg a [[burját]]-[[mongol nyelv|mongol]] ''bajgal'' szóból származik, ami ''természetet'' jelent.
 
A kora körülbelül 25-30 millió év, amivel a Föld egyik legöregebb tava. A tó a [[Kelet-afrikai-árok]]hoz hasonló [[hasadékvölgyben]] ''(rift),'' a [[Bajkál-árok]]ban alakult ki. A környező vidék [[szeizmológia|szeizmikusan]] aktív: sok hőforrás található a partvidéken, illetve a meder alján is, és a földrengések sem ritkák a tó vidékén.
 
A tó feneke 1285 méterrel a tengerszint alatt található, és ezzel ez a Föld legmélyebb kontinentális hasadéka. A tó űrtartalma 23 000 km³, ami nagyjából megegyezik az észak-amerikai [[Nagy-tavak]] együttes űrtartalmával, és 20%-át adja a Föld teljes édesvíz-készletének. A [[tó]] fenekén 7 kilométer mély üledék van.
 
A tavat végig hegyek veszik körül. A tóban 22 sziget található, közülük a legnagyobb [[Olhon]], ami 72 km hosszú.
Az Olhon szigeten található a mitikus sámán szikla, mely előtt [[Dzsingisz kán]] is meghajolt. A Bajkál szívének is nevezik ezt a szigetet, ahol a [[sámán]]ok élnek. A tavat több mint 300 folyó táplálja, köztük a jelentősebbek: [[Szelenge|Szelenga]], [[Uda]], [[Barguzin]], [[Felső-Angara]] és a [[Turka-folyó|Turka]]. A tó egyetlen lefolyása az [[Angara]].
 
A tó vizének jellegzetessége, hogy nagyjából 40 m-ig átlátszó. A vize rendkívül jó minőségű, magas az oxigéntartalma, alacsony az ásványianyag-tartalma. A szovjet időkben papírgyárat építettek a tó partjára, melyet napjainkban zártak be, így már nem szennyezi a tó vizét.
463

szerkesztés