„I. Johanna angol királynő” változatai közötti eltérés

[[Fájl:DelarocheLadyJaneGrey.jpg|250px|thumb|right|Paul Delaroche: Lady Jane Grey kivégzése]]

 

 

Henry Grey, Suffolk 1. hercege és Lady Frances Brandon harmadik gyermeke, egyben második leánya az öt Grey-testvér közül. Négy édestestvére (egy csecsemőként meghalt fiú és egy ugyancsak csecsemőként meghalt leány, valamint Catherine és Mary)és anyja második frigyéből még két féltestvére (a csecsemőként meghalt Elizabeth és egy halvaszületett fiú) is született. Jane-t, aki [[VIII. Henrik angol király|VIII. Henrik]] húgának, Mária hercegnőnek volt az unokája, és a protestáns vallás buzgó híve, [[VI. Eduárd angol király|VI. Eduárd]] utódjává nevezte ki, apja intézkedéseivel ellentétben, nővéreinek, Máriának és Erzsébetnek mellőzésével. (Eduárd király nem nősült meg és utódai sem születtek, ezért úgy döntött, inkább választja örököséül ugyancsak protestáns vallású rokonát, Jane-t, mint saját nővérét, a buzgó katolikus Mária hercegnőt.) Eduárdot John Dudley, [[Northumberland]] hercege beszélte rá erre a lépésre; legifjabb fia, Guilford Dudley lord Jane Grey férje volt, habár előtte az is kilátásban volt már, hogy Jane férje Edward Seymour legidősebb fia, Lord Hertford lesz majd. (A pár végül 1553. május 21-én kelt egybe, a Durham House-ban. Aznap rajtuk kívül még két frigy is megköttetett: Jane húga, Catherine Grey Pembroke grófjához, míg Guilford Dudley testvére, Katherine Huntingdon grófjának fiához ment nőül.) VI. Eduárd halála után ([[1553]]. [[július 6.]]) a northumberlandi herceg csakugyan kikiáltatta Jane Grey-t királynőnek, bár a fiatal és a politikában teljesen járatlan lány a tudományokkal foglalkozott szívesen, például [[Platón]]t görögül olvasgatta. Világosan látta helyzetét: „A korona nem az én jussom, és nem kedvemre való. Mária a törvényes trónörökös.” - mondta.