„I. Johanna angol királynő” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: gyanús ip
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: gyanús ip
17. sor:
'''Jane Grey''' (Leicestershire megye, Bradgate Park vagy London, [[1536]] vége/[[1537|37]] tavasza vagy októbere - [[1554]]. [[február 12.]]) angol és ír királynő [[1553]]. [[július 6.|július 6]]/[[július 10.|10-étől]] [[1553]]. [[július 19.|július 19-éig]].
 
Henry Grey, Suffolk 1. hercege és Lady Frances Brandon harmadik gyermeke, egyben második leánya az öt Grey-testvér közül. Négy édestestvére (egy csecsemőként meghalt fiú és egy ugyancsak csecsemőként meghalt leány, valamint Catherine és Mary)és anyja második frigyéből még két féltestvére (a csecsemőként meghalt Elizabeth és egy halvaszületett fiú) is született. 1547 februárjában, nem sokkal VIII. Henrik halála után Jane Thomas Seymour háztartásába került, aki hamarosan nőül vette a király özvegyét, Katherine Parr-t. Jane a házaspárral élt, egészen Katherine 1548 szeptemberi haláláig, aki gyermekágyi lázban hunyt el. Jane-t, aki [[VIII. Henrik angol király|VIII. Henrik]] húgának, Mária hercegnőnek volt az unokája, és a protestáns vallás buzgó híve, [[VI. Eduárd angol király|VI. Eduárd]] utódjává nevezte ki, apja intézkedéseivel ellentétben, nővéreinek, Máriának és Erzsébetnek mellőzésével. (Eduárd király nem nősült meg és utódai sem születtek, ezért úgy döntött, inkább választja örököséül ugyancsak protestáns vallású rokonát, Jane-t, mint saját nővérét, a buzgó katolikus Mária hercegnőt.) Eduárdot John Dudley, [[Northumberland]] hercege beszélte rá erre a lépésre; legifjabb fia, Guilford Dudley lord Jane Grey férje volt, habár előtte az is kilátásban volt már, hogy Jane férje Edward Seymour legidősebb fia, Lord Hertford lesz majd. (A pár végül 1553. május 21-én kelt egybe, a Durham House-ban. Aznap rajtuk kívül még két frigy is megköttetett: Jane húga, Catherine Grey Pembroke grófjához, míg Guilford Dudley testvére, Katherine Huntingdon grófjának fiához ment nőül.) VI. Eduárd halála után ([[1553]]. [[július 6.]]) a northumberlandi herceg csakugyan kikiáltatta Jane Grey-t királynőnek, bár a fiatal és a politikában teljesen járatlan lány a tudományokkal, azon belül is a humanista nézetekkel foglalkozott szívesen, például [[Platón]]t görögül olvasgatta, azonkívül tanult latinul és héberül, valamint olaszul is. Világosan látta helyzetét: „A korona nem az én jussom, és nem kedvemre való. Mária a törvényes trónörökös.” - mondta.
 
Mivel az angolokat felháborította a northumberlandi herceg eljárásának törvénytelensége, mihelyt [[I. Mária angol királynő|Mária]], VI. Edward idősebb nővére [[Norfolk]]ban magát hívei által királynőnek kiáltatta ki, a titkos tanács, a főváros, a hajóhad és a grófságok legnagyobb része hozzá csatlakozott. Maga Northumberland is, csapataitól elhagyatva, behódolt Máriának, mire ő bevonult [[London]]ba, s Jane Grey-t férjével, apjával és apósával együtt azonnal a [[Londoni Tower|Towerbe]] záratta. Northumberland-et már [[augusztus 22.|augusztus 22-én]] kivégezték, ellenben Henry Grey, Suffolk hercege, Jane Grey apja visszanyerte szabadságát. Jane Grey-re és férjére kimondták ugyan a [[halálbüntetés|halálos ítéletet]], de nem hajtották végre és a szigorú őrizet alatt a Towerben maradt.