„Ajtós” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
55. sor:
HAAN LAJOS békéscsabai prédikátor 1878-ban kiadott művecskéjével teljesen tisztázta a kérdést. Bebizonyította, hogy az az ''Eytas'' község, melyet Dürer családi fészkének állít, a Gyula mellett fekvő Ajtós falu volt, melyet a törökök pusztítottak el a hódoltság alatt. Dürer magyar neve tehát Ajtósi. Erre vall a család nemesi címere is, mely hármas halmon kitárt ajtót ábrázol; de meg Dürer nem egyszer írta magát Thürer-nek, ami az Ajtósi egyszerű fordítása. "A sokáig komolyan emlegetett Száraz tehát csak a délibábos nyelvészkedés gyártmánya, sok társával egyben, akiket, ha elé akarnék sorolni, épp teli lenne velük ez a kis könyv".<ref>[http://mek.oszk.hu/02100/02156/02156.htm Tóth Béla: Mendemondák. A Világtörténet furcsaságai. Válogatás. Válogatta és a szöveget gondozta: Steinert Ágota]</ref>
Dürer Albert magyar származású ember volt. Öregapja még a Békés megyei Ajtós községben szántóvetősködött. Édesapja aranymíves mesterséget tanult Gyulán, s vándorútján jutott el Nürnbergbe, ahol megragadt, feleségül véve mesterének a leányát, aki az idők folyamán tizennyolc gyermekkel ajándékozta meg őt. Az ilyes bő istenáldás akkoriban úgy látszik divat volt Nürnbergben; a híres könyvnyomtató Koberger Antoniusnak például nem kevesebb mint huszonhat gyermeke volt, kiknek egy része az édesapja vállalkozásainál talált foglalkozást. Dürer Albertet is kezdetben a maga nobilis mesterségére, az aranyművességre fogta az apja, de a fiút magasabb művészi ambíciók hevítették, s hosszas rimánkodására apja belenyugodott, hogy [[Wolgemut]]hoz menjen inasnak.<ref>[http://mek.oszk.hu/01600/01645/html/02.htm Novák László: A nyomdászat története]</ref>
== Nevezetességei ==
| |||